Az akut koronavírus -fertőzés kezelése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a betegség elhúzódó tüneteinek és szövődményeinek feltérképezésére is. A hosszú-COVID vagy poszt-COVID szindróma néven emlegetett jelenség ugyanis rengeteg fertőzött életét keseríti meg hosszú távon: még olyanok is hetekig, hónapokig szenvednek egy-egy múlni nem akaró tünettől, akiknél maga a fertőzés enyhe lefolyású volt. Egy nemrégiben megjelent, még szakértői felülvizsgálatra váró tanulmány arra vállalkozott, hogy rendszerezze a poszt-COVID-hoz köthető tüneteket, és azt, hogy ezek milyen nemű és korú pácienseknél jelentkeznek nagyobb eséllyel - számolt be róla a News Medical portál.
Mint ismeretes , a COVID-19 után fennmaradó tünetek között megtalálhatjuk a krónikus fáradtságot, a légzési nehézségeket, a mellkasi fájdalmat, a köhögést, az érzelmi és mentális rendellenességeket (szorongás, depresszió, poszttraumás stressz zavar), valamint többféle neurokognitív eltérést, például a gyenge memóriát és koncentrációs képességet. Mindeddig azonban nem született kellően átfogó tanulmány arról, hogy ezek a tünetek milyen gyakorisággal és mely betegeknél jelentkezhetnek.
Korai és késői tünetek
A bostoni kutatók 57 ezer igazolt koronavírus-fertőzött adatait vizsgálták át és rendszerezték annak érdekében, hogy részletesebb képet kapjanak a poszt-COVID szindrómáról. Az alanyok egyike sem szorult kórházi ellátásra a COVID-19 miatt, a tüneteiket pedig 2 vagy több hónappal a megfertőződésüket követően rögzítették. Az 57 ezer résztvevő mintegy ötöde, kb. 11,4 ezer résztvevő volt akut koronavírus-fertőzött a vizsgálat idején. A kutatók a tüneteket időbeli fennállásuk alapján két csoportra osztva rendszerezték, majd megvizsgálták, hogy a korai (a fertőzés után 3-6 hónappal észlelt) és késői (a fertőzés után 6-9 hónappal tapasztalt) szimptómák hogyan oszlanak meg a nemek között.
Hajhullástól a körömproblémákig
Kifejezetten a gyógyulás utáni korai időszakban volt jellemző a hajhullás, mely tünet 3,5-szer gyakoribb volt a 65 év alatti hölgyek körében; és a mellkasi fájdalom, ami 2,5-szer nagyobb eséllyel jelentkezett ennél a korcsoportnál, míg a 65 évnél idősebb nőknél az epekő és a demencia kockázata növekedett érezhetően. A felépülés utáni 3-6 hónapban a 65 évnél fiatalabb férfiaknál 2,6-szor magasabb volt a fehérjevizelés (proteinuria) kockázata, míg az idősebb férfiaknál az ödéma és a különféle csontbetegségek, köztük a Paget-kór fordult elő gyakrabban. (Előbbi tünet a szakértők vélekedése szerint a koronavírus okozta vesekárosodással hozható összefüggésbe.)
A felépülés utáni 6-9 hónapban a fiatalabb férfiaknál a zöldhályog , a 65 évnél idősebbek körében pedig a különféle körömbetegségek és elváltozások voltak gyakoribbak, míg a nőknél a menstruációs zavarok, valamint idősebb korban a szédülés és a szorongásos zavarok jelentkeztek hosszú távon.
Olyan tüneteket is beszámoltak a kutatók, melyek a korai és késői időszakokban egyaránt fennálltak a poszt-COVID szindrómával küzdőknél. Ilyen például a sokat emlegetett íz- és szagérzékelési zavar, ami 2,5-szer gyakoribb volt a 65 évnél fiatalabb nőknél ugyanúgy, ahogy a krónikus fáradtság szindróma, de a kötőhártya-rendellenességek gyakorisága is a kétszeresére növekedett ebben a korosztályban.
A szakértők összesítéséből világosan kirajzolódott, hogy a poszt-COVID szindróma tüneteinek nagy része a 65 év alatti korosztályt érinti. Külön kiemelték a körmökön jelentkező elváltozásokat, melyek között a fehér foltok megjelenése (leukonychia), a köröm leválása a körömágyról (onycholysis), illetve a köröm vízszintes csíkozódása (Beau-vonalak) volt gyakori, ezek feltehetően a koronavírus-fertőzés szövődményekén kialakuló vese- és májbetegségek következtében alakulnak ki.
Ismert, hogy az elhízás a súlyos lefolyású COVID-19 egyik legjelentősebb rizikófaktora. Egy nagy létszámú brit kutatás szerint ugyanakkor a súlyfelesleg főként a fiatal korosztályokra nézve fokozza drasztikusan a kockázatot. Ide kattintva bővebben is olvashat a témáról!
