Mint azt a Telex írja , a CNN által közzétett 117 oldalnyi dokumentumot Hupej tartomány egészségügyi hatóságai készítették belső felhasználásra. A dokumentumok, amelyeket egy olyan személy szivárogtatott ki, aki korábban a kínai egészségügyben dolgozott, és amelyeket több független és mértékadó forrás is hitelesnek ítélt, nem tartalmaznak arra vonatkozó információkat, hogy a hatóságok szándékosan igyekeztek volna csorbítani a járványhelyzet valódi súlyát. Mindazonáltal egyértelműen kiderül belőle, hogy sok esetben mást közöltek a nyilvánossággal, mint amiről tudomásuk volt.
Már december elején sok betegről tudtak
A dokumentumok tehát világos képet festenek arról, mit tudtak Hupej tartomány hatóságai a vírusról a pandémia kezdetén. Az adatok tükrében kirajzolódik, hogy Kína nemcsak nem közölt minden rendelkezésére álló információt, de túlbürokratizált, alulfinanszírozott és erős munkaerőhiánnyal küzdő hivatali rendszere hátráltatta is a kibontakozó járvány elleni hatékony fellépést. A járvánnyal kapcsolatos kommunikációja során Kína az új fertőzöttek és a halálesetek számáról is számára kedvezőbb adatokat közölt, miközben az új esetek diagnosztizálásában mintegy háromhetes csúszásban voltak a hatóságok. Hupejben valójában már december elején számos megbetegedés ismert volt.
A CNN által megkérdezett szakértők szerint a furcsa eltérésekben szerepet játszhatott, hogy a kínai hatóságok túl szigorú kritériumok alapján ismertek csak el valakit fertőzöttnek. A belső felhasználásra szánt adatokban számos olyan, gyanúsnak ítélt eset is megjelenik, amelyeket igazoltnak kellett volna tekinteni. A jelek szerint Kína a járvány kezdetén a fertőzöttségi mutatók alacsonyan tartását tartotta szem előtt, dacára annak, hogy a kevésbé szigorú esetdefiníciók révén pontosabb kép alakulhatott volna ki a járványhelyzetről.
Ismert például, hogy a kínai egészségügyi minisztérium január végi iránymutatása alapján az orvosoknak mindenkit gyanúsként kellett jelenteniük, akik fertőzöttekkel kerültek kapcsolatba, illetve lázuk és tüdőgyulladásos tüneteik alakultak ki. Ha a tüdőgyulladást röntgennel vagy CT-vel is megerősítették, akkor vették az érintetteket klinikailag diagnosztizált esetnek. Igazolt fertőzöttnek azonban csupán PCR-teszt elvégzését követően nyilvánították a pozitív eseteket. A klinikailag diagnosztizált betegeket csak február közepe óta számítják bele az igazolt esetek számába.
Mindazonáltal a kiszivárgott dokumentumok nem támasztják alá egyértelműen a tudatos manipulációt. A nyilvánosan közölt halálozási adatok például két esetben is magasabbak voltak, mint amit a belső adatok mutattak. Vélhetően inkább arról van szó, hogy a járvány kezdetén a kínai hatóságok nem tudtak hirtelen úrrá lenni a kialakult helyzeten. Az egészségügyi rendszert a bürokrácia és a merev eljárásrend is akadályozta, illetve a dokumentumok tanúsága szerint a járvány korai szakaszának több kritikus pillanatában is rossz döntéseket hoztak a kínai hatóságok.
