Koronavírus: nem veszélyesebbek a kolátozások a betegségnél

A korlátozások nem károsítják jobban az egészséget, mint maga a betegség - erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány.

A koronavírus-járvány miatt világszerte bevezetett korlátozások nincsenek nagyobb negatív hatással az egészségre, mint maga a COVID-19 - állapították meg a szakemberek. A példátlan korlátozások kritikusai a pandémia kezdete óta hangoztatják, hogy a szóban forgó intézkedések több kárt okoznak az egészségre nézve, mint maga a betegség. Globális egészségi adatok elemzése révén azonban a kutatók arra jutottak, hogy kevés bizonyíték támasztja alá az azt elméletet, amely szerint a "kezelés rosszabb, mint a betegség" - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Karanténszorongás vagy depresszió? Így ismerjük fel! A szakértők lebegő szorongásként aposztrofálják azt a bizonytalanságot és aggódást, ami több mint egy éve, a koronavírus-járvány kirobbanása óta a legtöbb ember mindennapjait áthatja. Ennek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek bizonyos mentális betegségekéihez, ám fontos, hogy a két állapotot meg tudjuk különböztetni egymástól. Kattintson a részletekért!

A mentális egészségnek a bezártság sem tett jót

A BMJ Global Health című folyóiratban publikált tanulmány készítői megnézték, hogy a korlátozások milyen hatással vannak a halálozási rátákra, a rutin egészségügyi szolgáltatásokra és a mentális egészségre . A Duke Egyetem professzora, Gavin Yamey szerint a tanulmány részeként kollégáival olyan országokat is vizsgáltak, amelyek szigorú korlátozásokat vezettek be alacsony esetszám mellett, hogy megnézzék, az intézkedések vajon többlethalálozást eredményeztek-e.

A szakemberek egy olyan nemzetközi adatbázisra alapozták a vizsgálatukat, amely a valamennyi okból bekövetkező halálozási adatokat tartalmazza 94 országra kiterjedően. A kutatók megállapították, hogy Új-Zélandon és Ausztráliában nem volt többlethalálozás tavaly. Ezzel szemben az olyan országokban, ahol kevés korlátozást vezettek be, úgy mint Brazíliában, Svédországban, Oroszországban és olykor az Egyesült Államok egyes részein, magas többlethalálozási mutatók kísérték a pandémiát.

A karanténidőszak sokakat megviselt, de a járvány jóval veszélyesebb volt az egészségünkre. Fotó: Getty Images
A karanténidőszak sokakat megviselt, de a járvány jóval veszélyesebb volt az egészségünkre. Fotó: Getty Images

"Úgy tűnik, hogy azokban az országokban, amelyek gyorsan és erőteljesen léptek fel, gyakran kevesebb volt a halálozás, mint az előző években. Egy tanulmány szerint a korlátozások akár 6 százalékkal is csökkenthették az éves halálozást csak azzal, hogy akadályozták az influenza terjedését" - jegyezte meg Yamey.

A szakemberek szerint, noha az adatok egyértelmű csökkenést mutatnak az alapvető, nem COVID-19 -cel összefüggő egészségügyi szolgáltatások igénybe vételében a korlátozások idején, a rendszer túlterheltsége és az egészségügyi intézményekben való megfertőződéstől való fokozott félelem is elrettenthette az embereket a szolgáltatások igénybe vételétől.

A szakemberek arra is rámutattak, hogy míg a mentális egészség és a korlátozások közötti kapcsolat gyakran szóba kerül, addig a súlyos COVID-járvány és a depresszió, valamint a szorongás közötti összefüggés kevés figyelmet kap. "Az iskola hiánya egyértelműen hatással van a gyerekek mentális egészségére, de ugyanígy az is, ha egy szerettüket elveszítik a COVID-19 miatt" - mutatott rá Yamey.

Koronavírus: ilyen antitestválasz lehet gyerekeknél - kattintson !

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -3 °C
Minimum: -12 °C

A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre többfelé kisüt a nap. Főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain azonban tartósan borult körzetek is maradhatnak. Az északkeleti határvidéken, valamint a Dunántúlon viszont nagy területen végig derült, napos idő valószínű. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Késő estére -12 és -4 fok közé hűl le a levegő. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.