A regisztrált betegek negyede, 1062 ember kórházi fertőzésként kapta el a koronavírust itthon, ebből 260-an meg is haltak - írja a hvg.hu Müller Cecília országos tisztifőorvos Karácsony Gergely főpolgármesternek írt levelére hivatkozva. A lap szerint a magas arány háttérében több ok is állhat: egyrészt a vírus alattomos, sokan tünetmentesen, más betegséggel bekerülve vagy bent dolgozva észrevétlenül fertőzhettek másokat, másrészt a szigorú tesztelési kritériumrendszer miatt előfordult, hogy valójában koronavírusos betegeket csak napokkal később teszteltek, vagy éppen anélkül küldtek át más intézménybe betegeket. Sőt, a hírek alapján az elkülönítés sem volt mindig megfelelő.
A probléma nem csak Magyarországon létezik, de nem sok ország adott ki eddig adatokat a kórházi fertőzésekről. Kényes témáról van szó ugyanis, ám azokból az adatokból, amik nyilvánosak, az látszik, hogy a koronavírus kórházi fertőzésként pusztítóbb, mint az eddig ismert betegségek.
Nem mindig lehet megmondani, a kórházban történt-e a fertőzés
A hvg.hu a témával kapcsolatban megkereste többek között a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) is, akik viszont magyarázó közleményükben azt írták, valótlan és félrevezető azt állítani, hogy minden negyedik koronavírusos beteg kórházban fertőződött meg, és 260, többségében idős, krónikus betegségtől szenvedő ember ezért halt meg.
Mint hangsúlyozták, nemzetközi előírások szerint minden olyan esetet kórházi fertőzésnek kell minősíteni, amelynek tünetei 48 órával a kórházba történt felvétel után jelentkeznek, függetlenül attól, hogy hol fertőződött meg a beteg. Hozzátették, a COVID-fertőzés lappangási ideje 1-14 nap, tehát amennyiben egy intézményben ápolt koronavírusos betegnél ez idő alatt jelentkeznek a fertőzésre jellemző tünetek, akkor nem lehet megmondani, hogy az adott intézményben fertőződött meg, vagy már a lappangási időben került felvételre.
Mit lehet tenni?
Az első hullám tapasztalatait figyelembe véve az orvosok szerint számos módszer segíthet abban, hogyan lehetne jobban kezelni a problémát egy esetleges második hullám során. Egy háttérben nyilatkozó forrás azt mondta, szigorúbban kell venni az izolációt, a másik kórházba vagy idősotthonba szállított betegeknél kötelező lenne elvégezni a tesztet, és fontos lenne, hogy az egészségügyi személyzetnek megfelelő védőfelszerelést biztosítsanak.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi közgazdász úgy vélekedik, a kórházba került betegeket tesztelni kell, akinél pedig nincs idő kivárni az eredményt (mert azonnal operálni kell), azt úgy kell kezelni, mintha COVID-fertőzött lenne. A szakember azt is lényegesnek látja, hogy az egészségügyi dolgozókat bizonyos időközönként teszteljék le. Csilek András infektológus ugyanakkor nem tartja életszerűnek, hogy minden egyes kórházba kerülő pácienst szűrjenek koronavírusra, állítása szerint ezt a tesztelési hullámot nem bírná el a rendszer.
Szlávik János infektológus szerint a következő két hétben még nem várható nagy hullám, de a maszkhasználat szigorítása helyénvaló - több fontos információt is mondott még a szakember, olvassa el a részleteket az nlc.hu cikkében .
