A kórokozók azonosítása, a terjedésük monitorozása, a hatékony kommunikáció, a terápia- és vakcinafejlesztés, illetve a közegészségügyi szabályok betartása is része a járványok kitörése esetén használható terveknek - idézte Youngmee Jee-t, a dél-korai Pasteur Intézet vezérigazgatóját a Nature . Egyes szakértők szerint azonban hiába tanulhattunk volna a világjárványból és hiába költöttünk rengeteg pénzt a tervekre, nem tudtuk levonni a megfelelő következtetéseket. "A kudarcaink nem ismétlődhetnek meg" - figyelmeztetett David Fidler, a washingtoni külkapcsolati tanács (CFR) egészségpolitikusa.
Más módszerek, több adat
A világ sok időt veszített 2020 elején azzal, hogy a kutatók hivatalos elemzésekből, újságcikkekből és közösségimédia-posztokból próbálták meg elemezni és értelmezni az akkor és addig rendelkezésre álló koronavírus-adathalmazt - fogalmazott Caitlin Rivers amerikai epidemiológus. Úgy véli, valószínűleg messzebbre jutottak volna, ha több adathoz férnek hozzá és a munkamódszereik is mások.
A megbízható információért érdemes küzdeni
Ma már küzdeni kell a dezinformáció ellen is, ez a hatékony kommunikáció egyik alapfeltétele. 2020 májusa óta az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) is van erre vonatkozó állásfoglalása. Ennek értelmében ma már adat- és rendszertudományi szakemberekkel közösen küzdenek azért, hogy a járvánnyal kapcsolatos megbízható információk minél szélesebb körben hozzáférhetőek legyenek.
Az oltatlanokhoz képest tízszer kisebb a koronavírus-fertőzés valószínűsége azoknál, akik legalább két hete megkapták a védőoltás második adagját. A halálos kimenetelű megbetegedés valószínűsége pedig 14-szer kisebb. Olvassa el a teljes cikket!
