Az új típusú vakcinát a dohánynövény közeli rokonából (Nicotiana benthamiana) állítják elő, amelyet egy speciális eljárással vírusszerű részecskék előállítására ösztönöznek. Utóbbiak képesek utánozni a SARS-CoV-2 tüskefehérjéit, anélkül, hogy megbetegítenék az emberi szervezetet. A létrehozott vírusszerű részecskéket kivonják a dohánylevélből, megtisztítják, majd a GlaxoSmithKline által kifejlesztett emulzióval kombinálják az injekciós kezelés létrehozásához. Az eljárás során lényegében a fertőző betegséget szimulálják annak érdekében, hogy amikor a valódi vírus megjelenik, a szervezet hatékonyabban vegye fel a küzdelmet ellene - olvasható az IFLScience-en.
Mindez azért különleges, mert az oltások történetében mindig is állati eredetű származékokból állították elő a vakcinákhoz szükséges fehérjéket. Például csirketojást vagy emlősállatok sejtkultúráját használták erre a célra. A növényi alapú vakcinák gyártása viszonylag későn, csak 1986-ban merült fel, és először a Gaucher-kór kezelésére engedélyezték az emberi felhasználását 2012-ben. A kutatók reményei szerint a növényi alapú vakcinák vonzóbbak lehetnek az oltásoktól idegenkedők körében. Noha a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatban számos hamis képzet, tévhit tartja magát, például, hogy az mRNS megváltoztatja a DNS-t, vagy egyes vakcinákban emberi magzatból származó sejtek vannak, a növényi vakcináknál nem kell ilyesmivel számolni.
Kanada már engedélyezte is
A kanadai hatóságok a sikeres klinikai tesztek után engedélyezték a növényi alapú vakcinát a 18 és 64 év közötti felnőttek oltására. Jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a 65 éves és idősebb korosztály számára is engedélyezzék a használatát. A vizsgálatok szerint a vakcina 75,3 százalékban megelőzi a fertőzést a delta variáns, és 71 százalékban a koronavírus összes változata esetében. Kivéve az omikront, amely ellen további specifikus vizsgálatok szükségesek a kutatók szerint. A vakcina mellékhatásai a jelentések szerint enyhék, lázat és fáradtságot okozhatnak. A vakcina akkor működik a legjobban, ha a két adagot 21 nap különbséggel adják be.
A vakcinát kifejlesztő Medicago gyógyszergyártó vállalat vállalta, hogy a lehető leghamarabb 76 millió adag vakcinát szállít a kanadai kormánynak. Várakozásaik szerint az új vakcinának valószínűleg nem lesz átütő hatása a kanadai járványkezelésre, ugyanakkor biztosan lesznek olyanok szép számmal, akik úgy döntenek, hogy a növényi alapú vakcina már elfogadható számukra.
Átmeneti cukorbetegséget okozhat a koronavírus-fertőzés.
