Az elmúlt hetekben jelentősen lecsökkent az oltásra regisztrálók száma Magyarországon. Ekkor kezdődött el az oltási terv második fázisa, az akkori tervek szerint május elején, 7-10 nap alatt lett volna meg az 5 millió beoltott, majd május közepén a 6, végül június elejére a 7 millió. Ehhez képest május 22-én értük el az 5 milliót, a hónap utolsó napjáig pedig 5,14 millió ember kapta meg legalább az első vakcinát. Mi lesz, ha nem akarja elég ember beoltatni magát? A Telex szakembereket is megkérdezve járt utána a kérdésnek.
A Központi Statisztikai Hivatal legutolsó, május 23-i felmérése szerint az eddigi legmagasabb szinten, 68,4 százalékon áll azoknak az aránya, akik vagy beoltatták már magukat, vagy szeretnék beoltatni. További 12 százalék talán, 3,5 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszol. Ez alapján tehát a beoltható lakosság több mint 80 százaléka hajlandó lenne beadatni magának valamelyik vakcinát, persze ez nem a teljes lakosság arányát jelöli, nem szerepel ugyanis az a 16 év alatti korosztály, amely még nem is kaphatja meg a vakcinákat. A 12-15 évesek a tervek szerint még az őszi iskolakezdés előtt kaphatnak vakcinát, az ő számuk 394 400. Azaz ha a már regisztrált, de még nem oltott félmillió fő mellett ennek a korcsoportnak minden egyes tagját is beoltanák, akkor sem érnénk még el a 6 millió beoltottat sem.
Nehéz megmondani, mi az az oltottsági küszöb, ami felett érvényesülne a hőn áhított nyájimmunitás , vagyis az a védettségi szint, amely már elég ahhoz, hogy elvágja a lehetséges útvonalakat a vírus elől. Korábban 70-80 százalékos átoltottághoz kötötték ezt, a fertőzőbb brit variáns felbukkanásával azonban egyre több szakember a 80-90 százalékos oltottsági arányt tartaná ideálisnak. A jelenlegi egyadagos átoltottság 52,58 százalékon áll, de az eredeti oltási tervben szereplő 7 millió beoltott is nagyjából 72 százalékos átoltottságot jelentett volna.
Veszélyes, ha nem kérjük a második oltást
Falus András immunológus szerint már eleve az elhibázott megközelítés, hogy az első adagot kapottak száma alapján beszélünk az átoltottságról, hiszen a második - sőt egyes esetekben akár a harmadik - oltás is szükséges ahhoz, hogy a vakcina hatékony védelmet nyújthasson. A második oltását eddig Magyarországon 3 582 547 fő kapta meg, tehát valójában 30 százalék körüli átoltottság vehető most figyelembe, így esélytelen a nyájimmunitás - mondta el a szakember. Friss kutatási eredmények szerint a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca első adag vakcinája kevésbé nyújt védelmet a már Magyarországon is megjelent indiai, mint a brit mutáció ellen. Ennek tudatában nyugtalanító hír, hogy sokan nem is jelentkeznek a második adag oltásért, hiszen a védettségi igazolvány és az azzal járó nagyobb szabadság már az első vakcina beadásáért is jár.
Az Egyesült Államokban például az április végi állás szerint az egy adaggal beoltottak közel 8 százaléka nem ment el a második oltásra. Az RTL Klub az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján úgy számolt, hogy ez az arány csak 1,2 százalék lehet itthon, ez azonban egy nem hivatalos és nagyon bizonytalan pontosságú számítás. Mindenesetre a kormány is elismerte, hogy valós kockázatról van szó: Gulyás Gergely a május 6-i kormányinfón azt mondta, a kormány előtt van egy előterjesztés arról, hogy aki nem adatja be a második oltást, annak érvényességét vesztheti a védettségi igazolványa.
Lehet negyedik hullám?
A minél szélesebb körű átoltottság nemcsak azért fontos, hogy minél többen váljanak gyorsan védetté, hanem azért is, mert ha az egyenlőtlen eloszlás miatt egy-egy régióban sokkal szabadabban tud terjedni a vírus, akkor nagyobb eséllyel alakulnak ki veszélyes variánsok, amelyek az oltásokat is ügyesebben kerülik meg, vagy legalábbis gyengítik a hatásukat.
A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy lehet-e például Magyarországon is számítani negyedik hullámra. Elsősorban az indiai variáns európai - és most már magyarországi - megjelenése miatt intenek fokozott óvatosságra a szakértők, mert az eddigi vizsgálatok alapján ez a vírusváltozat a hazai harmadik hullámot is beindító brit variánsnál is gyorsabban terjed, és a lakosság védettsége nem elég magas ahhoz, hogy ezen a ponton kizárhassunk egy negyedik hullámot.
Mi lesz, ha nem alakul ki a nyájimmunitás?
A szakemberek szerint a vírust teljesen eltüntetni a Föld színéről szinte lehetetlen feladat, viszont egy adott régióból kiszorulhat, ha kellően magas az átoltottság ellene. Később azonban más régiókból újra behurcolhatják a kórokozót, ez a helyzet például Magyarországon a kanyaróval. Cél lehet továbbá az is, hogy megtanuljunk együtt élni a vírussal: hogyha az csak enyhe vagy közepesen súlyos betegséget okoz, az egészségügyi ellátórendszer kezelni tudja a helyzetet.
Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport epidemiológusa szerint ez a cél belátható időn belül elérhető, így ezért érdemes küzdeni. A jelek szerint tehát legalábbis rövid távon le kell tennünk a nyájimmunitás hajszolásáról, és ehelyett arra kell átkalibrálni a járványkezelést, hogy minél több embert védjünk meg a súlyos megbetegedéstől és a haláltól, miközben a vírus valamilyen szinten továbbra is terjedni és fertőzni fog.
Koronavírus: ebből tudhatjuk, hogy az indiai mutánst kaptuk el - kattintson !
