Afrikai sertéspestis az ukrán határnál

Fertőzött állatok húsának illegális szállításával terjed a vírus

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Ukrajnából származó, a záhonyi határállomáson elkobzott sertéshús-mintában. A súlyos gazdasági kárral járó betegség terjedésében jelentős szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus.

Figyelmeztet a Nébih A Nébih újfent felhívja a figyelmet a hús és húskészítmények Ukrajnából történő behozatalának tilalmára, illetve a sertéstartó telepeken a járványvédelmi intézkedések, különösen az élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartására.

A betegség vírusa igen ellenálló

Húsban, nem hőkezelt húskészítményben ez a vírus hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Emiatt a fertőzött állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek jelentős kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából. Ukrajnából (mint minden Európai Unión kívüli, ún. harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos. A hatóságok mégis rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzés során. 2017-ben eddig 7040 kg, személyes poggyászból származó élelmiszert koboztak el a szakemberek.

Mi az ASP? Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

Hogy terjed az ASP?

Az ASP egyrészt a fertőzött vaddisznóállományok érintkezésével terjed, másrészt a felelőtlen emberi magatartással, például a fertőzött állatokból származó hús és húskészítmények illegális forgalmával. Míg a vaddisznóállományokban a természetes terjedés évi 20-50 km, addig az emberi tevékenység révén rövid idő alatt igen nagy távolságokra eljuthat a vírus.

Ez történt Csehország esetében is, ahol Európa korábban fertőzött területeitől több száz kilométerre jelent meg a betegség. A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszerhulladékokkal is fertőződhetnek, éppen ezért az élelmiszerhulladék (moslék) etetését jogszabály tiltja. A tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme.

Fogyaszthatunk sertéshúst?

Hogy sikerül-e megakadályozni a betegség behurcolását Magyarországra, nagyban függ az állattartói, sőt a fogyasztói jogszabálykövető magatartástól is. Nemcsak a fertőzött területeken, hanem - a járványügyi kockázatra tekintettel - hazánkban is kiemelten fontos az állattartók részéről az állategészségügyi jogszabályok betartása. Így például a körültekintő sertésvásárlás, az állattartó telepeken a járványvédelmi megelőző intézkedések alkalmazása vagy a mosléketetés tilalmának betartása. A fertőzött területekről hazánkba érkező utazók a hús és a húskészítmények behozataltilalmának betartásával járulhatnak hozzá az ASP megelőzéséhez.

Bognár Lajos országos főállatorvos ezúton és ismételten kéri az állattartók és az érintettek együttműködését a betegség behurcolásának megakadályozása érdekében. A betegséggel kapcsolatosan számos további hasznos információ olvasható a hivatal weboldalán .

Az igazság a húsról Érdemes néhány dolgot tisztázni étrendünk egyik legfontosabb élelmiszerével kapcsolatban. Már csak azért is, mert a hús korántsem olyan rossz, mint sokan gondolják. Nézzük a leggyakoribb tévhiteket a húsról .