"Eddig is létező probléma volt, hogy valakinek megváltozott vagy eltűnt a szaglása, a koronavírus miatt azonban megszaporodott az ezzel a panasszal jelentkezők száma" - idézi az egyetem közleménye dr. Tamás Lászlót, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatóját. Hozzátette, sokaknál ez a tünet a fertőzés első vagy akár egyetlen tünete. Ezen felül nagy számban vannak azonban olyanok is, akiknél a betegség után is megmarad a panasz. "Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem, vagy tompábban érzi az illatokat. Szintén sokaknál fordult elő, hogy kellemetlen, bűzös szagokat kezdett érezni - mindkét jelenség kivizsgálást igényel, amennyiben három hétnél hosszabb ideig tart" - emelte ki a klinikaigazgató.
A klinika COVID-ellátóként vett részt a koronavírus elleni küzdelemben, a fertőzésszámok csökkenésével azonban újraindultak a tervezhető ellátások, és megkezdte működését a post-COVID Szaglás Ambulancia is. A klinikán hiánypótló módon már évek óta kezelnek a szagláspanasszal jelentkező pácienseket. "A koronavírus csak megerősített bennünket abban, hogy mekkora szükség van ilyen ellátásra" - tette hozzá dr. Tamás László. A pandémia során soha nem látott mértékben növekedett meg a szagláspanaszos betegek száma, így a Szaglás Ambulancia jelenleg főként post-COVID ellátóhelyként működik.
Ezért okozhat szaglásvesztést a koronavírus-fertőzés
A szakember elmondása szerint egyelőre nem tudni biztosan, miért okoz a koronavírus-fertőzés szaglásvesztést. Úgy tűnik, hogy a vírus betapad az orr- és orrgarati nyálkahártyába, ami szaglóreceptorsejt-károsodáshoz vezethet. Valószínű, hogy a vírus nem közvetlenül hat a receptorsejtekre, azok inkább a környező sejtek pusztulása következtében károsodnak. Ez okozhatja, hogy az első tünet sokaknál a szaglásvesztés. Egy másik teória szerint az idegrendszerbe bejutva a szaglópályákat támadja meg a fertőzés, az eddigi eredmények azonban inkább az előbbi elméletet támasztják alá.
A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő Szaglás Ambulancia az ország első szaglásvizsgáló centruma. Dr. Kraxner Helga, az ambulancia vezetője szerint a szaglásvesztés mögött számos tényező állhat. "Lehetséges, hogy traumás okból, egy műtét után, neurodegeneratív betegség következtében, gyógyszer miatt, vagy épp valamilyen fertőzés következtében változik meg valakinek a szaglása" - mutatott rá a klinika adjunktusa. Hozzátette azonban, hogy jelenleg leggyakrabban a koronavírus-fertőzésen átesettek jelentkeznek ilyen tünetekkel, ezért működik jelenleg az ambulancia főként post-COVID ellátóként. Ahogy maga a fertőzés, úgy annak szaglást érintő része is számtalan formában jelentkezhet: a tompább szaglás mellett előfordulhat parozmia, vagyis hogy nem megfelelő szagokat érez az ember, és fantozmia , vagyis fantomszaglás is. Vannak, akiknél a tünetek néhány nap alatt elmúlnak, de van példa arra is, hogy tartóssá válnak, és a fertőzést követően is megmaradnak. Az ambulancia vezetője szerint, ha a szaglásvesztés vagy -változás több mint 3 hétig fennáll, érdemes orvoshoz fordulni.
Mi segíthet a szaglásproblémákon?
"Amennyiben aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást nem találunk a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végzünk" - mondta el dr. Kraxner Helga. A Szaglás Ambulancián alkalmazott komplex mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szagmegkülönböztetést és szagfelismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg kap egy úgynevezett TDI-pontszámot, amely alapján besorolják, hogy normál szaglású, csökkent szaglású vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak a betegnek. A tervezett tréningidőszak végén ismételt tesztet végeznek a terápiás eredmény értékelésére.
"A szaglástréning lényege , hogy a páciens minimum 12 héten át naponta kétszer koncentráltan olyan alapillatokat szagoljon, mint a virág-, a fűszeres vagy gyümölcsillat, felidézve azok eredeti érzetét" - mutatott rá az ambulancia vezetője. Kifejtette, minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Emellett ajánlott szaglásnapló vezetése is, amiben a páciens heti egyszer - mindig ugyanabban az időpontban - egy skálán értékeli saját szaglását.
Dr. Kraxner Helga kiemelte, eddigi tapasztalataik szerint szaglástréninggel lényegesen javítható a páciensek állapota, illetve akár vissza is állítható az eredeti szaglás. A tréning alkalmazásával egyéb eredetű szagláscsökkenés esetén (traumás, vírusos, ismeretlen eredetű) kedvező tapasztalatokat szereztek, és úgy tűnik, a módszer hatékony az új típusú koronavírus kiváltotta szagláscsökkenés esetén is. A jó eredmény érdekében azonban fontos, hogy a betegek a panaszok esetén forduljanak orvoshoz, és minél hamarabb kezdjék meg a kezelést. A szaglástréning mellett, ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak: ilyenek lehetnek a lokális kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szprék, vagy épp az A-vitamint tartalmazó orrcseppek.
