Tünetmentesen is fontos a szűrés
Általánosságban elmondható, hogy panaszmentesség esetén évenkénti szűrővizsgálat javasolt. Azonban azok, akik kontaktlencsét viselnek, magas vérnyomásuk vagy pajzsmirigybetegségük van, illetve bizonyos gyógyszereket szednek, gyakoribb kontrollt igényelnek. Ezt minden esetben a kezelőorvos határozza meg. A cukorbetegek számára kiemelten fontos a rendszeres szemészeti ellenőrzés, mivel a diabétesz gyakori szövődményei közé tartoznak a szemfenék ereinek különböző elváltozásai, amelyek kezelés nélkül akár vaksághoz vezethetnek.
Ha a családban előfordul olyan örökletes szembetegség, mint például a tompalátás vagy kancsalság, szintén fokozottan indokolt a rendszeres kontroll, különösen kisgyermekkorban, valamint 40 éves kor felett. A kor előre haladásával öregszik a látóközpont, szükség lehet olvasószemüvegre, valamint megnő az esélye például a zöld hályog kialakulásának. Gyakran előfordul, hogy bizonyos belgyógyászati betegségek első látható tünetei éppen a szemfenék vizsgálat során mutatkoznak meg, valamint sokszor derül fény arra is, hogy a rendszeres fejfájásoknak szemészeti okai vannak. A problémák korai felismerésével megelőzhetőek az esetleges komplikációk, valamint a további látásromlás és az egyéb kellemetlen tünetek.
A gyermekek szűrése kiemelten fontos
A gyermekek szűrése már újszülött kortól kezdve indokolt, különösképpen koraszülés esetén, valamint akkor, ha a családban előfordulnak olyan örökölhető szembetegségek, mint például a rövidlátás vagy a kancsalság. Ha a gyermeken nem tapasztalható tünet, akkor a szűrést érdemes megismételni valamivel az első életév betöltése előtt, valamint 2-3 éves korban, illetve az iskola megkezdése előtt.
A gyermekkori vizsgálat kiemelten fontos, hiszen több szemészeti eltérés csak ebben az életszakaszban visszafordítható. Ilyen például a már a korai években diagnosztizálható - többnyire a szemtengelyferdülés miatt jelentkező - tompalátás. Gyermekek esetén a különböző szemproblémákra a tárgyak túl közeli vagy éppen túl távoli tartása, a szemdörzsölés, a gyakori fejfájás, szédülés vagy éppen a túlzott fáradékonyság hívhatja fel a figyelmet.
Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz?
Amennyiben eltéréseket tapasztalunk a szemünkkel vagy a látásunkkal kapcsolatban, érdemes minél előbb szakorvoshoz fordulni, különösképpen akkor, ha a tünetek idővel sem enyhülnek. A szem kipirosodását okozhatja például kötőhártya-gyulladás , bevérzés, allergia, szembe került idegen anyag, de előfordulhat zöld vagy szürke hályog, ideghártya-megbetegedés, szaruhártya- vagy könnycsatorna-gyulladás is.
A látási zavarokat a legtöbb esetben olyan fénytörési hibák okozzák, mint például a rövid- vagy távollátás, valamint a 40 éves kor felett jelentkező presbiópia, más néven öregszeműség. A különböző hályogok, makuladegeneráció vagy egyes daganatos betegségek szintén látásromlást okozhatnak.
Szemészeti vizsgálat
Akár valamilyen problémával, akár egyszerű kontrollvizsgálattal keressük fel a szemészetet, az első mindig az anamnézis, azaz a kórelőzmény felvétele. Ennek során a páciens elmondja az esetleges panaszait, szó esik a korábbi műtétekről, beavatkozásokról, valamint a fennálló, illetve a családban előforduló örökletes betegségekről. Bár a vizsgálat nagyban függ az adott problémától, minden esetben többirányú és fájdalommentes.
A látásproblémák többségét orvosolhatják a személyre szabott szemüvegek vagy kontaktlencsék, amelyeket akár tökéletesen kiválthatnak a fájdalommentesen elvégezhető, modern lézeres szemműtétek. Ezekkel a beavatkozásokkal már az is megoldható, ha valakinek egyszerre okoz problémát az apró betűk elolvasása, valamint a távolabbi tárgyak éleslátása, ráadásul elvégzésük során hosszabb lábadozási idővel sem kell számolni. Az alig néhány másodperces beavatkozás után a páciens gyakorlatilag azonnal visszatérhet a hétköznapi tevékenységei elvégzéséhez, amelyeket már sokkal könnyedebben végezhet el a megjavult látásának köszönhetően.
