Röviden: ez igazából attól függ, hogy milyen típusú szárított gyümölcsöt választasz, és mennyit eszel – írja szakértő cikkében a Harvard Health Publishing.
Mit nevezünk szárított gyümölcsnek?
A szárított gyümölcs pontosan az, aminek hangzik: olyan gyümölcs, amelyből a víz nagy részét eltávolították valamilyen módon. Az emberek évezredek óta használják a nap erejét a friss gyümölcsök kiszárítására és tartósítására. Saját szárított gyümölcsöket készíthetünk otthon alacsony, hőfokra beállított sütőben vagy aszaló használatával. Vagy vásárolhatunk szárított gyümölcsöt a boltokban, ahol rengeteg lehetőség van, kezdve a régi kedvencektől, mint a mazsola, de a szárított áfonyától és almától a mangóig, sárgabarackig, őszibarack szeletekig ezerfélét.
A szárított gyümölcsök táplálkozási előnye: vitaminok, ásványi anyagok és rostok
Mivel egész, friss gyümölcsökből származik, a szárított gyümölcs vitaminokat, tápanyagokat, ásványi anyagokat és rostokat tartalmaz. A szárított gyümölcsökből továbbá káliumot, vasat, magnéziumot és kalciumot is kapunk. De ha antioxidánsokban gazdag gyümölcsöket és bogyókat eszünk, például mazsolát, datolyát és szárított áfonyát, akkor további előnyöket élvezhetünk az ezekben az élelmiszerekben található gyulladáscsökkentő növényi fenoloktól. Ráadásul élelmi rostokban is gazdagok, ami segít az emésztésben és elősegíti a rendszeres bélmozgást.
A szárítási folyamat ugyan enyhén csökkenti a hőérzékeny vitaminokat, például a C-vitamint, de összességében a hasznos vitaminok, tápanyagok és ásványi anyagok többsége megmarad az előállítási folyamat során.
Jobb vigyázni: cukor és kalória a látótérben!
A szárított gyümölcs édesebb, mint friss társa. A szárítási folyamat a természetben előforduló cukrokat koncentrálja a gyümölcsben.
Sőt, a gyártók néha még több cukrot adnak a szárított gyümölcsökhöz, hogy fokozzák ízüket. Ellenőrizhetjük, hogy cukrot adtak-e egy adott termékhez, ha ellenőrizzük az összetevők listáját, és megnézzük a "hozzáadott cukrok" sort a címkén.
Vagyis: a szárított gyümölcsök sokkal kalóriadúsabbak, mint a frissek.
A mértékletesség kulcsfontosságú
Mivel a szárított gyümölcsök kalóriadúsabbak és magasabb cukortartalmúak, mint friss társaik, bölcs dolog csökkenteni az adagok méretét. A gyümölcsök és bogyók dehidratálása általában kisebbé és fogyaszthatóbbá teszi őket, így nagyon könnyű két-háromszor annyit enni, mint amennyit friss gyümölcsöt fogyasztanánk.
Gondoljunk az aszalt gyümölcsökre, mint különleges csemegére, vagy használjuk köretként.
Szárított kontra friss gyümölcs
Minden csábítás ellenére, legtöbbször friss gyümölcsöt szeretnénk választani a szárított helyett.
A kalória és a cukortartalom jó ok arra, hogy friss gyümölcsöt válasszunk:
- A friss gyümölcs lédúsabb. A legtöbb gyümölcs és bogyó tömegének körülbelül 80-90 százalékát vízként tartalmazza.
- Nem veszítünk vitaminokat, tápanyagokat vagy antioxidánsokat a dehidratálási folyamat során.
- A friss gyümölcsök természetesen alacsonyabb kalóriát és cukrot tartalmaznak.
- Egyes gyártók cukrot adnak a szárított gyümölcsökhöz.
- A szárított gyümölcsök bizonyos típusait tartósítószerekkel kezelik a szín fenntartása érdekében.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondani a szárított gyümölcsökről. Igen, magasabb a cukor és a kalóriatartalma, és figyelni kell az adagok méretére. A szárítási folyamat azonban megőrzi azokat a gyümölcsöket, amelyek egyébként megromlanának a hűtőben, és napok helyett hónapokra meghosszabbíthatjuk az eltarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy a szárított gyümölcsöket bármikor a kamrában tarthatjuk, amikor csak szeretnénk kihasználni a gyümölcs előnyeit anélkül, hogy vásárolnánk. Ráadásul, ha gyors energialöketre van szükségünk - például egy nehéz túrához, egy síeléssel töltött naphoz vagy egy hosszú kerékpározáshoz -, a szárított gyümölcs finom és hatékony energiaforrás lehet.
