Valóban öröklődik a trauma hatása?

Ha van tudományág, amely mostanában az érdeklődés homlokterébe került, az az epigenetika. E terület művelői arra keresik a választ, hogy a környezeti tényezők szülőkre gyakorolt hatása milyen változásokat okoz az utódok génjeinek kifejeződésében. Például a szülőket ért traumák hatással vannak-e a gyermekekre is, akik különben mindig biztonságban voltak?

Sokan hajlanak arra, hogy az epigenetikai jelek átugorhatnak egyik generációról a másikra, de ezt azért elég nehéz bizonyítani. Amerikai kutatások kimutatták, hogy a rossz körülmények között fogvatartott hadifoglyok középkorú fiú gyermekei 10 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg a férfi népesség átlagához képest. A kutatók úgy gondolják, hogy a trauma valamilyen kémiai jelet hagyhat az ember génjein, amelyet a későbbi generációknak átadnak. Ez a jelzés közvetlenül nem károsítja a gént, azaz nem történik mutáció. Ugyanakkor megváltoztatja azt a mechanizmust, amellyel a gén funkcionális fehérjévé alakul, azaz kifejeződik. A változás tehát nem genetikai, hanem epigenetikus - írja a New York Times.

epigenetika
A szülőket ért traumák gyermekekre gyakorolt hatásait ma még csak statisztikusan tudják bizonyítani

Az elmélet igazolására több tanulmány is elindult például a holokauszt túlélők és a mélyszegénységben élők leszármazottai körében. Ezek a vizsgálatok igazolhatnák, hogy a szüleink, sőt a nagyszülők tapasztalatait, különösen a szenvedéseit örököljük, ami viszont megváltoztatja a magunk egészségét és talán a gyermekeinkét is. De erről egyelőre igen heves vita folyik. A kritikusok azt állítják, hogy az ilyen tanulmányok által sugalmazott biológia egyszerűen elfogadhatatlan. Az epigenetikai kutatók azonban állítják, hogy bizonyítékaik szilárdak, még akkor is, ha e jelenség biológiáját még nem dolgozták ki.

Szenzációhajhászás vagy fiatal tudomány?

Moshe Szyf, a McGill Egyetem farmakológiai professzora szerint ez a tudomány még fiatal és keresi az utját. De különösen az egereken végzett vizsgálatok bizonyították a traumás átvitel létezését, és e kísérletek modellül szolgálhatnak e mechanizmusok tanulmányozásához. "Az általunk tapasztalt hatások csekélyek, de rendkívül konzisztensek és jelentősek. Így működik a tudomány. Először tökéletlen, de egyre erősebbé válik, minél több a kutatást végeznek el" - mondta a professzor. Kevin Mitchell, a dublini Trinity College genetika és a neurológia professzora azonban figyelmeztet: a modern tudománynak megvan az a betegsége, hogy valami minél kivételesebb, szenzációsabb és látszólag forradalmibb, az alapjául szolgáló bizonyítékok többnyire annál gyengébbek.


A vita alapproblémák körül zajlik. Ha egy anya a terhessége alatt valamilyen traumának van kitéve, az közvetlenül hathat a magzatra. De azt senki sem képes megmagyarázni, hogy a sperma és a petesejt találkozása előtt bekövetkezett traumáról hogyan lehet képes a később megfoganó magzat információhoz jutni. Ráadásul a fogamzás után egyfajta természetes tisztítási és újraindulási folyamat zajlik le, amely a legtöbb kémiai jelet eltávolítja a génekről. 

A statisztikák már meggyőzők

A kutatók a statisztikát szegezik a kétségek ellen. Például a Marylandi Egyetem Orvosi karán Tracy Bale kutatócsoportja stresszes helyzetnek tett ki hím egereket azzal, hogy felnövekedésük során rendszeresen megzörgették a ketrecüket vagy éjszakára égve hagyták a fényeket. Ez a fajta kezelés, amely megfelel a traumás gyermekkornak, megváltoztatta az egerek génjeinek azt a viselkedését ahogyan a stresszhormonok hullámait kezelték. És ez a változás erősen összefügg azzal, ahogy az utódaik kezelik a stresszt: azaz a fiatal egerek érzéketlenné vagy kevésbé reaktívvá váltak a hormonokra a kontrollcsoportban lévő állatokhoz képest. "Ezek egyértelmű és következetes eredmények. Az elmúlt öt évben drámaian fejlődött ez a terület" - jelentette ki Bale.

A poszttraumatikus stressz szindrómára legtöbbször pszichológiai rendellenességként gondolunk, a legújabb kutatások ugyanakkor felfedték: az agy szerkezetét is megváltoztatja egy nagyobb trauma. Részletek!

Csakhogy az állatokkal folytatott kutatási eredményekhez képes a humánbiológiában elég szerények az eredmények, s a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy eddig nem sikerült azonosítani a generációkon átívelő epigenetikus hatások mechanizmusát. Abban az elképzelésben, hogy ősök fájdalmának biológiai nyomát hordozzuk, sok az érzelmi töltöttség. Ez olyan érzésekkel rezonál, amelyek akkor merülnek fel, amikor az éhínségről, a háborúról vagy a rabszolgaságról nézegetünk képeket. Ez azonban más, mint amit a tudósok az epigenetikában végzett kutatásokkal keresnek, azaz, hogy a múltbeli emberi kegyetlenségek a jelenben hogyan befolyásolják kiszámítható vagy következetes módon a fiziológiát.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+7, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az erősen felhős ég mellett többfelé várható eső, záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag