A bőrünknek napsütés kell, az érrendszerünknek mozgás, a szívünknek alacsony koleszterinszint, a hasnyálmirigyünknek az elhízás elkerülése, a tüdőnknek a dohányzás mellőzése, a csontjainknak a kalciumban gazdag étrend mellett testedzés és így tovább. Az orvosi kutatások alapján felállíthatók azok statisztikai mutatószámok, amelyekkel meghatározható, hogy mit kell ennünk, mennyit kell mozognunk, mikor és hány óra alvásra van szükségünk, mennyi stresszt engedhetünk meg magunknak maximálisan, ahhoz, hogy a legtovább élhessünk, s az egészségben töltött éveink száma is a legmagasabb legyen. (Magyarországon ezekben a dolgokban nem állunk a legjobban.) Azt is ki lehet számítani, hogy az egyes szerveink egészsége külön-külön milyen életmóddal, táplálkozással és környezetben szavatolható a leginkább.
Arra azonban ritkán kerül sor, hogy e statisztikai alapon megszületett ideálokat egy valóságos személy esetében maradéktalanul alkalmazni lehessen. Gondoljunk csak arra, hogy egy túlsúlyos, és keveset mozgó ember számára minden szempont érvényesíthető-e? A szíve- és erei egészségéhez sok mozgásra volna szüksége, de az ízületei túlterhelése nélkül nem képes elegendő gyakorlatot végezni. Ha pedig túl szigorú diétát tart, nem lesz elég ereje a kellően intenzív és hosszú gyakorlatok elvégzéséhez. Vagy, aki stresszel, az inkább fogy. És ez a helyzet a dohányosokkal is, ha leszoknak meghíznak, ahogy plusz kilókat eredményezhet is a stresszes környezet kizárása az életünkből.
Az egészséges szervezet kialakítása és fenntartása ezért hosszú kompromisszumokkal és rangsorolással teli kemény munka. Ennek része az is, hogy megtanuljuk, melyik szervünknek mire van szüksége, az egészségprofilunknak megfelelően milyen edzésekre, diétára és életformára van szükség a fenntartható egészség eléréséhez. Infografikánk a legfontosabb szervek számára alapvető természetes tételeket mutatja meg.
