Immunrendszerünk fontos titkai

Az emberi szervezet meglehetősen jól kiépített védelmi rendszert üzemeltet, hogy távol tartsa vagy elpusztítsa az olyan mikroorganizmusokat vagy rendellenesen működő sejteket, amelyek kárt tehetnének benne. De hogyan is működik ez valójában?

Az immunitás tulajdonképpen egy régi katonai kifejezés. Az antik római államban a hazatérő katonák (Genio immunium) státusát jelezte, akik egy ideig mentesültek az adófizetés alól. Immunrendszerünk pedig az esetek nagy részében képes a betegségektől mentesíteni bennünket, nehogy a kórokozók rajtunk szedjék meg a vámjukat. Az új rákterápiák is az immunitáshoz kapcsolódnak: az immunsejtjeinket veszik rá, hogy harcoljanak a daganatsejtek ellen, amivel megalapozzák a gyógyulást. Azimmunrendszerműködéséről a Nobel-díjas Peter C. Doherty írt cikket a The Conversation magazinnak.

vakcina
A szervezetet a vakcinával meg lehet tanítani, hogyan néz ki az ellenség

Az immunrendszernek két interaktív szférája van, a veleszületett és a későbbi életszakaszban kifejlődő, adaptív (alkalmazkodó) immunválaszoké. Az adaptív immunitás alapját az képezi, hogy speciális sejtjeink képesek megkülönböztetni a test saját sejtjeit a behatolóktól. Ha ez nem működik jól, akkor alakulhatnak ki olyan autoimmun betegségek, mint például a sclerosis multiplex vagy a reumás ízületi gyulladás.

Magunkkal hurcolt organizmusok

Az emberi szervezetben azonban nemcsak a saját genetikai anyagát hordozó sejtek találhatók meg, hanem számos mikroorganizmus is. Ezek egy része testünk zavartalan működéséhez szükséges, míg mások az egészségre veszélyes kórokozók. A velünk együtt élő genetikai anyag többségét ártalmatlan, úgynevezett kommenzális baktériumok adják, amelyek az emésztőrendszerben élnek. Persze, legelőször azt tanuljuk meg a baktériumokról, hogy jobb velük vigyázni, hiszen megbetegítenek bennünket, például a bélrendszerbe jutva hasmenést okoznak. De arra kevésbé figyelünk, hogy állandóan többkilónyi baktériumot hurcolunk magunkkal, amelyek nélkülözhetetlenek a táplálékfeldolgozáshoz. A bélbaktériumok alapvető fontosságú B12-vitaminnal látnak el bennünket, és amikor elpusztulnak, rengeteg aminosavat bocsátanak a rendelkezésünkre, amelyekre szüksége van a szervezetünknek. Bármilyen furcsa, ürülékünk mintegy 30 százaléka halott baktériumokból áll.


De nemcsak mikrobiomunk van, hanem jelentős "viromunk" is. Azaz rengeteg, a baktériumoknál lényegesen egyszerűbb felépítésű vírus is él a szervezetünkben. A legnagyobb számú vírus, amelyet magunkban hordunk, az úgynevezett bakteriofágok csoportjába tartozik, amelyek a bélben lévő kommenzális baktériumokat fertőzik meg. Ezek az emberi szervezet számára jóindulatúak. De nem minden fág az. Például a diftériát okozó toxin is egy bakteriofág genomjába van kódolva.

Vannak olyan vírusok is, amelyek hosszú időre képesek megfertőzni a testünk szöveteit. A legismertebbek a herpeszvírusok: a Herpes simplex és a Herpes zoster az eredetifertőzésután az idegrendszerben rejtőzik el, és akár évtizedek múltán is aktiválódni képes, majd betegséget okozni, ha immunrendszerünk (például az öregedés folytán) legyengül. De amikor például a Herpes zoster (amelyet bárányhimlőként szedhettünk össze még gyermekkorunkban) kimutatja a foga fehérjét, már vesztett is, mert ettől fogva felismerik a védekező sejtjeink, és ha később ismét támadna, elbánnak vele.

A velünk született és az adaptív immunrendszer

A velünk született immunrendszer gondoskodik bizonyos alapvető védelmi folyamatokról. Ilyen például a fagocitózis (a baktériumok lenyelése), vagy a vírusokkal fertőzött sejtek által termelt molekulák (interferonok), amelyek korlátozhatják a sejtosztódást. Az ilyen veleszületett rendszerek az evolúció eredményei, általános védelmet adnak, és nem céloznak konkrét kórokozókat.

Az adaptív immunrendszer az, amit például a vakcinákkal stimulálunk. A limfocitáknak nevezett fehérvérsejtek tulajdonságaik alapján két alapvető csoportba oszlanak: B- és T-sejtekre. Ezek a rendkívül sokrétű és nagyon specifikus immunglobulin- (Ig) és T-sejt-receptorok (TCR) olyan molekulák, amelyek felismerik a támadó patogéneket (baktériumokat, vírusokat, gombákat stb). Ha az immunrendszer riadót fúj, bekapcsolódnak a gyilkos T-sejtek, amelyek felszámolják a vírusfertőzött (vagy rákos) sejteket. Szintén aktiválódnak a "segítő" T-sejtek, amelyek különböző molekulákat állítanak elő a B- és T-sejtek védőmunkájának támogatására.

Hogyan tanul és emlékszik az immunrendszerünk?

Az összes limfocitaválasz a nyirokcsomókban végbemenő tömeges sejtosztódás révén működik. Ezért érezzük például, hogy a nyakunkban lévő mirigyek megduzzadnak torokfájás esetén. Ezt a folyamatot kis számú "naiv" B- és T-sejt indítja el. Ezek olyan sejtek, amelyek még nem találkoztak a támadókkal, és csak akkor állnak le, amikor az idegen támadás megszűnik.

A szervezet védekező rendszerében nincs karmester, a túlzott mosakodás nem szerencsés, a tudatos táplálkozás pedig döntő jelentőségű. Dr. Kádár János belgyógyász-immunológus segítségével igyekeztünk jobban megérteni az ember rejtélyes immunrendszerét. Részletek!

A B-sejtek átalakulnak fehérjeszekretáló sejtekké, hogy előállítsák a védelmező antitesteket (immunglobulinokat), amelyek a vérünkben éveken keresztül keringenek. A T-sejtek nagy része elpusztul, miután elvégezte munkáját, de néhányan túlélnek, hogy emlékezzenek rá, hogyan célozták meg a konkrét betolakodókat: gyorsan képesek felidézni "gyilkos" vagy épp "segítő" funkciójukat. A legyengített kórokozók vakcinában beadása fenntartja a memóriát, így a védő antitestek azonnal rendelkezésre állnak, és semlegesítik a kórokozókat. A T-sejteket pedig gyorsan visszaállítják a gyilkos küldetésre, hogy elpusztítsák a kórokozóval fertőzött sejteket.

Az ember immunrendszere nagyon komplex, és rengeteg feltárandó ismeret van még vele kapcsolatban. Ezért az orvosi kutatások egyik legintenzívebben művel területe éppen ez. A szervezet saját védekezőrendszere ugyanis - ha képesek vagyunk működését a megfelelő irányba állítani - számos olyan betegséget képes meggyógyítani, amely előtt korábban tanácstalanul álltunk.

hirdetés
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a sok napsütést csak kevés felhő zavarhatja, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag