A méhnyakrák Magyarországon az emlőtumor után a második leggyakoribb daganatos betegség a nők körében. 2006-ban hazánkban 1535 új rosszindulatú méhnyak elváltozást ismertek fel, és a méhnyakrák halálozási aránya Magyarországon 10-szer magasabb a fejlettebb európai országokhoz viszonyítva. Pedig a méhnyakrák - az emlőrákkal ellentétben - megelőzhető: elsődlegesen védőoltással vagy másodlagos módon az időben diagnosztizált elváltozás esetén műtéti terápia alkalmazásával.
A betegség kialakulásáért a legfrissebb kutatások szerint 99,7%-ban a humán papilloma vírus, mégpedig az általa okozott tartós fertőzés tehető felelőssé. A vírusnak mintegy 15 típusa jelent kockázatot a méhnyakrák kialakulása szempontjából. A kockázat mértéke eltérő. A HPV 16 és 18 típusának tartós jelenléte vezethet leginkább rákmegelőző állapothoz, illetve daganat kialakulásához. Mellettük vannak olyan további onkogén (rákkeltő) típusok, amelyek csak közepes vagy kis mértékben veszélyesek a méhnyakrák előidézését illetően.
Humán papilloma vírust nagyon sok ember hordoz magában. A világon mintegy 660 millió nő HPV pozitív, és hazánkban is évente 40-50.000 új vírusfertőzést diagnosztizálnak. Felmérések szerint a fogamzóképes korú nők (14-49 évesek) 20-26%-a fertőzött. A legmagasabb az infekció aránya a 14-24 évesek között, ahol minden 3. lány HPV pozitív. A HPV fertőzéseknek szerencsére csak kis részében szerepelnek az onkogén típusok. A kizárólag nemi kontaktus útján terjedő kórokozó férfiakat is megfertőz, akik gyakran tünetmentes hordozókká válnak.
A HPV önmagában többnyire nem okoz betegséget, mert az egészséges immunrendszer legyőzi a fertőzést. Ha azonban a nő a szexuális partnerek számának növekedésével, illetve a szülés nyomán esetlegesen visszamaradt méhszájseb következtében többféle HPV fertőzést, vagy ismételt fertőződéseket kap, már nem mindig jön létre olyan erős és tartós immunválasz, amely képes az infekciót megszüntetni. A sejtekben lappangó vírus többnyire akkor kap életre, amikor az érintett személy immunrendszere valami miatt legyengült (tartós stresszhatás éri, dohányos az illető, valamilyen betegségen, pl. légúti infekción esett át, vagy krónikus bajban, pl. diabéteszben szenved). Ekkor a fertőzés állandósul, és ennek nyomán rákmegelőző állapot, majd pedig méhnyakrák fejlődhet ki.
A HPV fertőzésről és a betegség kialakulásáról szól "Méhnyakrák" című kiemelt rovatunk. Itt minden fontosat megtudhat, a kockázatoktól a kezelésig!
Bizonyos HPV-fertőzések a vakcinának köszönhetően megelőzhetővé váltak, így az általuk okozott méhnyakrákok jelentős hányada elkerülhető.
A vakcina, mint elsődleges prevenció, elsősorban a még szexuális életet nem élő lányoknak javasolt. Ma már hazánkban is elérhető az a védőoltás, melyet a serdülő lányokon túl felnőtt nőkön is vizsgáltak egészen 55 éves korig. Mivel a természetes úton átvészelt fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben egy újabb HPV fertőzés kivédéséhez, a nők egész életükön át ki vannak téve a méhnyakrákot okozó HPV fertőzés veszélyének. A HPV elleni védőoltások a természetes immunitást erősítik. Az oltóanyagok a HPV egyes fehérjerészeit tartalmazzák, nem az egész vírust, így a védőoltással biztosan nem váltunk ki fertőzést, illetve nem súlyosbítjuk a már meglévőt. A serdülőkorú nők vakcinációja és a háromévente végzett méhnyakszűrés együttes alkalmazása révén a méhnyakrák incidenciája 94%-kal csökkenne összehasonlítva azzal, ha nem végzünk semmilyen beavatkozást.
A teljes oltási sor három adagból áll a méhnyakrák elleni védőoltásoknál, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri.
A már szexuálisan aktív nők többsége számára a megelőzéshez vezető legegyszerűbb út az úgynevezett másodlagos prevenció, azaz az évente ajánlott, OEP által finanszírozott "rákszűrés" és gondozás. A rákszűrés része az ún. cytológiai mintavétel és a méhnyak mikroszkópos vizsgálata, a kolposzkópia. Ha a vizsgálatok során humán papilloma vírus jelenlétét mutatják ki, döntést kell hozni, hogy műtéti beavatkozás szükségszerű-e. Ez attól függ, hogy a vizsgálatok mutatnak-e rákmegelőző állapotot, esetleg méhnyakrákot.
A fertőzés megelőzése illetve korai felismerése kulcsszerepet tölt be a méhnyakrák kialakulásának prevenciójában. Ha Ön az elmúlt egy évben nem vett részt méhnyak szűrővizsgálaton, ne késlekedjen, keresse fel nőgyógyászát mihamarabb! Érdemes!
Ha még bővebben szeretne informálódni a témáról, ajánljuk figyelmébe "Méhnyakrák" című kiemelt rovatunkat!
