Új gyógyszerek bevezetése során bevett szokás, hogy a fő hatóanyag egy természetes vegyület vagy annak módosított változata: ilyenek a baktériumok által termelt koleszterincsökkentő sztatinok, a malária ellen szedett kinin vagy a rákellenes, tiszafákban található paclitaxel. (A gyógyszerek mintegy 40 százalék ilyen természetes hatóanyagú.)
A kérdés ezen és minden hasonló esetben az, hogy miként lehet a toxinok hatását célozni, hiszen korlátozás nélkül ezen méreganyagok mind a tumorokkal, mind pedig az egészséges sejtekkel végeznének. Az University of Illinois kutatói most erre találtak ki egy megoldást: nanotechnológia segítségével hoztak létre vegyülethordozó gömböcskéket. A NanoVenin névre hallgató méregcsomag a mérések szerint tízszer hatásosabban képes elpusztítani a mellrákot. Ez két okból is izgalmas fejlesztés: egyfelől azért, mert a mérget eddig általános, nem specifikus pusztító hatása miatt még nem alkalmazták, másfelől pedig azért, mert a nanotechnológia alkalmazásával a gyógyszer hatékonysága megsokszorozódott.
A kísérlet során ugyan a mellrákot céloztak meg, de ezen gyógyszer még korántsem betegségspecifikus. A kutatók például képesek a csomag külsejét olyan kapcsolódást elősegítő proteinekkel ellátni, hogy bizonyos típusú rákokat preferáljon. Vagy természetesen lebomló réteggel is elláthatnák, hogy a méreganyag addig ne bukkanjon elő, amíg el nem érte végcélját. Mindezek természetes számos kísérleti és engedélyeztetési folyamaton mennek keresztül, mielőtt a polcokra kerülnének, ezen helyzet azonban kellőképpen demonstrálja azt, hogy számos gyógyszer még azért nem került piacra, mert annak célbejuttatása még nem pontos és tökéletes.
