Öröklődik-e a mellrák?

Tudjuk, hogy a daganatos betegségekre való hajlam egy-egy hibás gén miatt örökölhető. Nyilván nem véletlen, hogy megkérdezik a mellrákszűrés alkalmával a családi előfordulást. Attól azért óva intünk, hogy valaki azért beszéljen így, mert már-már beletörődött abba, hogy kedves elődjéhez hasonló sors vár rá.

Korábban nem sokat tudtak arról, hogy valójában milyen mértékű a familiáris előfordulás miatti esély a rák kialakulására. Ötvenkét epidemológiai tanulmány eseteinek összehasonlítása azonban már elég nagy minta ahhoz, hogy kellő biztonsággal meghatározhassuk a valós veszélyt.

58209 olyan rákos nő adatait vizsgálták, akiknek közvetlen vérszerinti nőrokonai között is előfordult a mellrák, majd az eredményeket 101986 fős tünetmentes, egészséges kontrollcsoporttal vetették össze. A vizsgálatnál többek között figyelembe vették az életkort, a menopauza bekövetkeztének időpontját, a leánytestvérek számát, a nő életkorát első gyermekének születésekor. Így a rizikó mértékét életkor szerint lehetett meghatározni.



Az emlőrák kialakulásának rizikóját láthatólag nem befolyásolta, hogy mely közvetlen ági nőrokon betegedett meg, anya vagy leánytestvér. Szintén nem nagyon volt kimutatható, hogy a gyermekszülés befolyásolta volna a mellrák kialakulását, és csak viszonylag csekély a jelentősége annak, hogy a rokonnál milyen életkorban alakult ki a betegség.

A végeredmény az, hogy kilenc melldaganatos nő közül mindössze egy van olyan, akinek közeli egyenes ági rokonai (édesanya, leánygyermek, lánytestvér) között szintén volt hasonló daganatos megbetegedés.

A fejlett országokban azoknál a nőknél, akiknek családjában nem volt megbetegedés, 50 éves korban 1,7 százalékos valószínűsége van a betegség kialakulásának. Akiknél egy közvetlen közeli rokon volt mellrákos, kb. dupla eséllyel kell számolni, ami így is csak 3,7 százalék, két közvetlen közeli beteg esetében pedig 8 százalék. Természetesen 80 éves korra, azaz a kor előrehaladtával a százalékok tovább nőnek, ezért is van egyre nagyobb jelentősége a szűrésnek az életkor növekedésével.



Megállapítható tehát, hogy a családi előfordulás mellett megnövekedett rizikó ellenére az ilyen nők túlnyomó többségében soha nem fog kifejlődni a rák, s ha netán mégis, akkor csak 50 éves kor után.

Immár közvetlen adatok bizonyítják, hogy a mellráknak vannak ugyan genetikai okai is, de korántsem olyan nagy a familiáris előfordulásból adódó kockázatnövekedés, mint ahogy azt eddig hittük, vagy ami indokolná, hogy sorsszerű tragédiasorozattól kelljen félni a családokban.