A Lynch-szindróma egy örökletes tünetegyüttes, mely miatt jelentős mértékben megnőhet bizonyos daganatos betegségek, elsősorban a bélrendszeri daganatok rizikója. A Lynch-szindrómát éppen ezért örökletes nem polyposisos bélrendszeri daganatnak (hereditary nonpolyposis colorectal cancer – HNPCC) is nevezik. Azonban a Lynch-szindrómásoknál a genetikai kód nemcsak a vastag- és végbélrák rizikóját növeli meg, hanem egyéb daganatos betegségek is többször érinthetik őket, például a bőrdaganatok . A nőknek emellett a petefészek- és méhszöveti tumorok megnövekedett rizikójával is szembe kell nézniük.
A Lynch-szindróma diagnózisára egyrészt akkor gyanakodhatnak, ha egy családban (azonos ágon) több bélrendszeri daganatos eset is volt, illetve, ha a bélrendszeri daganatot a szokásosnál fiatalabb életkorban (45-50 éves kor körül) állapítják meg. A szindróma megállapításánál egyéb tényezőket is figyelembe vehetnek, és az onkológusnak genetikus szakemberrel is együtt kell működnie. A Lynch-szindróma diagnózisa vérvizsgálattal erősíthető meg, azonban nem árt azzal is tisztában lenni, hogy nem minden érintett gén mutációját lehet kimutatni, és az is előfordulhat, hogy annak ellenére Lynch-szindrómás valaki, hogy nincsenek mutálódott génjei.
A Lynch-szindróma egyáltalán nem jelent halálos ítéletet, sőt aki tudatában van annak, hogy néhány betegségre nagyobb az esélye, az többet is tud tenni ellene. A Lynch-szindrómásoknak ajánlott gyakrabban részt venniük bizonyos szűrővizsgálatokon (például kolonoszkópián vagy a nőknek endometriális biopszián), és ezeket korábban is javasolt elkezdeni, akár 20-25 éves korban.
