Ezek a biológiai drónok a vérben cirkuláló exoszómák, kicsiny vezikilulomok, amelyek fel vannak fegyverkezve a PD-L1 fehérjével és kifárasztják az immunválaszért felelős T-sejteket, mielőtt azoknak lehetőségei lennének arra, hogy elérjék a daganatot és megkezdjék harcukat.
Így nyomják el az immunrendszert a daganatos sejtek
A Pennsylvaniai, a Texasi és a Vuhani Egyetem kutatói tanulmányukban az áttétes melanomára összpontosítottak elsősorban, de azt találták, hogy a mell- és a tüdődaganat is bocsát ki PD-L1 fehérjét szállító exoszómát. A kutatás eredménye paradigmaváltást hoz annak megértésében, hogy a daganatos sejtek hogyan nyomják el az immunrendszert, illetve új utat tár fel annak megállapítására, hogy mely rákos betegek képesek reagálni a PD1-ellenes terápiára, amely feléleszti az immunrendszer képességét a daganat elleni harcra. A felfedezés egyben új terápiák hatékonyságának fejlesztését is lehetővé teszi.
Az exoszómákat mások között a tumorsejtek termelik, és a sejtközi kommunikációban játszanak szerepet. Képesek az örökítőanyagok, mRNS, a miRNS, valamint a bioaktív lipidek és proteinsejtek szállítására a sejtek között, érintkezéskor akár át is programozhatják a fogadó sejteket. A PD1 elleni terápia megakadályozza a kölcsönhatást a T-sejteken lévő PD-1 fehérje és a tumorsejteken lévő megfelelője, a PD-L1 molekula között, új erőt adva a T-sejteknek, lehetővé téve, hogy kifejtsék tumorgyilkos hatásukat.
"Az immunterápia életmentő sok áttétes melanomában szenvedő beteg számára, de a betegek mintegy 70 százaléka nem reagál a kezelésre. Ezek költséges terápiák, és mérgező mellékhatásuk van, ezért nagyon segítség, ha tudjuk, melyik beteg fog reagálni rá" - mondta Guo Wei, a Pennsylvaniai Egyetem professzora. Egy ilyen biomarker azonosítása a vérben segíthet ennek korai megállapításában, és később annak figyelését is segíti, hogyan hat a kezelés - tette hozzá.
