A tüdőrákos megbetegedések mintegy 40 százalékánál képződik valamilyen áttét. Ilyenkor a daganatos sejtek az eredeti tumorból kilépve, majd a vérárammal a test más pontjaira átvándorolva kóros burjánzást okoznak egyéb szerveken. A tüdőrák okozta halálesetek hozzávetőleg 90 százaléka áttétek számlájára írható, főként agyi áttétekére - olvasható az IFLScience cikkében. Egyes felmérések szerint az agyi áttéteket képző tüdőrákban szenvedő betegek egyéves túlélési esélye mindössze 4-20 százalék közé tehető. Éppen ezért jelentős az amerikai Wake Forest Egyetem orvosi karának kutatóinak új felfedezése, miszerint a nikotin hiába nem rákkeltő vegyület, az agyi áttétek kialakulásának kockázatát jelentősen fokozza.
Megváltoztatja az agyi immunsejteket
A kutatók 281 tüdőrákos páciens vizsgálata révén kimutatták, hogy az agyi áttétképződés sokkal gyakoribb probléma dohányzó betegek körében. A központi idegrendszert egy szorosan összekapcsolódó sejtekből álló védőhálózat, az úgynevezett vér-agy gát védi a káros anyagoktól. Csakhogy a nikotinról ismert, hogy képes átjutni ezen a védelmi vonalon. A kutatók e gondolat mentén vetették fel annak lehetőségét, hogy talán éppen ez a vegyület vesz részt valamilyen módon az agyi áttétek kialakulásában. A teóriát végül egereken tesztelték.
A kísérlet során genetikailag módosították a rágcsálókat, amelyek szervezetében így tüdőrák fejlődött ki. Amikor ezeket az egereket nikotinnal kezelték, hirtelen megemelkedett náluk az agyi tumorok előfordulási aránya. Korábbi kutatásokból már ismert, hogy a nikotin egy olyan receptorhoz is kötődik az agyban, amely a többi között az úgynevezett mikrogliasejtek felszínén is megtalálható. Leegyszerűsítve, a mikrogliasejtek egyfajta immunsejtek az agyban: alapesetben elpusztítják a daganatos sejteket. Csakhogy a nikotin hatására átalakulnak, és ahelyett, hogy gátolnák a tumorok növekedését, még elő is segítik azt egyes immunválaszok akadályozása révén. A nikotinnal kezelt egerek agyát megvizsgálva a kutatók nagy mennyiségben találtak megváltozott működésű mikrogliasejteket, míg eredeti formájukban csak jóval kevesebbet mutattak ki.
Végeredményben a kutatók a rendelkezésre álló bizonyítékokból azt a következtetést vonták le, hogy a nikotin elősegíti a tüdőrák agyi áttétképzését a mikrogliasejtekre kifejtett hatása révén. Mindez már csak azért is fontos, mert nikotint nem csupán a dohánytermékek tartalmaznak. "Felfedezésünk alapján nem gondoljuk, hogy a nikotinpótlásra szolgáló, leszokást segítő termékek biztonságosan alkalmazhatóak lennének a dohányzást elhagyni próbáló tüdőrákos betegeknél" - fogalmazott a Wake Forest Egyetem honlapjának nyilatkozva Kounosuke Watabe daganatbiológus professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Lehetséges ellensúlyozni a nikotin hatását
Bár ez a felismerés is jelentős, ugyanakkor a kutatók nem álltak meg itt. Kísérleteik során rögtön olyan hatóanyagok után is néztek, amelyek hasznosak lehetnek a nikotin negatív hatásának ellensúlyozásában. Végül rá is találtak a partenolidra, az őszi margitvirág egy természetes vegyületére.
A partenolid képes volt megelőzni a mikrogliasejtek átalakulását a kísérleti egerek központi idegrendszerében, ezáltal csökkentette az agyi áttétképződés kockázatát is. Mivel magát a növényt már hosszabb ideje biztonsággal használják különböző gyógyászati célokra, így Watabe abbéli reményének adott hangot, hogy a vegyület új utat nyithat az agyi áttétek elleni küzdelemben, különösen olyan pácienseknél, akik korábban dohányoztak vagy még mindig dohányoznak. "Jelenleg a sugárterápia az egyetlen kezelési módszer erre a pusztító betegségre. A hagyományos kemoterápiás gyógyszerek nem tudják átlépni a vér-agy gátat, de a partenolid igen, ami egy megelőzési módszer lehetőségét ígéri számunkra az agyi áttétek kapcsán" - fogalmazott a professzor.
A tanulmány a Journal of Experimental Medicine című folyóiratban jelent meg június 4-én.
