A WHO új adatai azt mutatják, hogy a cukorbetegség prevalenciája Magyarországon 1980 és 2014 között a férfiak körében több mint 30 százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban a nők körében viszonylag állandó volt. A WHO első világméretű diabétesz jelentésében (Global report on diabetes) közzétett országprofilunk azt mutatja, hogy a diabétesz felelős a hazánkban bekövetkező összes haláleset majdnem 2 százalékáért. Magyarországon 2014-ben a 19-70 év közötti korosztályban 8 százalék felett volt a cukorbetegség előfordulási aránya és körülbelül ugyanilyen mértékű a cukorbetegséget megelőző állapotban lévő személyek előfordulása a népességben. A felnőtt lakosság mintegy 15 százalékának van valamilyen cukoranyagcsere zavara.
Emellett 2014-ben a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt (a nők 62 százaléka, a férfiak 67 százaléka), összesen mintegy 5 millió ember. Tehát háromból egy felnőtt elhízott és egy pedig túlsúlyos. A 11–18 éves magyar fiataloknak alig ötödéről mondható el, hogy napi szinten eleget mozog, ugyanakkor az elmúlt években mérsékelt, de javuló tendencia figyelhető meg a semmit, vagy nagyon keveset mozgó fiatalok arányaiban.
Becslések szerint ugyanakkor a 2-es típusú diabéteszben való megbetegedések legalább 20 százaléka elkerülhető lenne. A diabétesz járványszerű terjedése szorosan összefügg olyan egyre erősödő tendenciákkal, mint a túlsúly és az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet.
A WHO Európai Regionális Irodája többek között az aktívabb, rendszeresebb testmozgás és az egészségesebb táplálkozás népszerűsítésével igyekszik felvenni a harcot a kórral. Magyarországon már készül egy cselekvési terv a krónikus betegségek megelőzésére, köztük a diabétesz elleni küzdelemre és az egészséges táplálkozás támogatására is, hasonlóképpen a mozgásszegény életmód megváltoztatására.
Afrikai példa
Jól mutatja a cukorbetegség karakterét a fejlődő térségekben való előretörése. Jelenleg már négyszer annyi cukorbeteg ember van a világon, mint 1980-ban, amiért nagyrészt a helytelen táplálkozás és a testmozgás hiánya felel – állítja a WHO. A legmeredekebben Afrikában nőtt a betegek száma, ami alighanem a növekvő személyi jövedelmek és szerény állami egészségügyi kiadások következménye.
Miközben a cukorbetegek aránya a teljes népességben továbbra is viszonylag alacsony Afrikában, a számuk az 1980-as 4 millióról 25 millióra emelkedett 2014-re. A világ egyik legfiatalabb átlagéletkorú régiójában ez a szám számos okból aggasztó.
Mivel a diabétesz életmód betegség, a növekedése a növekvő jólét tünete, mert az emberek egyre nagyobb hányada engedheti meg magának több feldolgozott élelmiszer megvásárlását. Emiatt többen folytatnak ülő életmódot, ahogy egyre többen töltik munkanapjukat ülő helyzetben.
Ugyanakkor Afrika viszonylagos jóléte még nem hozta magával az egészségügyi ellátó rendszerek fejlesztését. A fejlődő országokban, ahol a cukorbetegség többletterhet jelent az államszervezetnek még mindig a történelmi társadalmi egyenlőtlenségek és a gyenge gazdasági teljesítmény javításával foglalkoznak elsősorban. Továbbá a fejlődő országokban más betegségek biológiai és társadalmi hatásait is kezelni kell, s az ezekre való reakció sürgősebb, mint a cukorbetegség problémájának kezelése.
„A legtöbb olyan országban, ahol gyorsan terjed a diabétesz olyan fertőző betegségekkel is meg kell küzdeni, mint a HIV, a tuberkulózis, a malária és a hasmenéses betegségek. Politikai zavargások, a szegénység, a rossz vezetés, a kifogásolható politikai szabályozás a korrupció, az írástudatlanság és az alacsony oktatási színvonal i lekötik az erőforrásokat” – mondta a Quartz magazinnak a térséget jól ismerő endokrinológus, Sundeep Ruder.
„A kormányoknak kell kialakítaniuk azt a szakpolitikai környezetet, amely elősegíti a kitűzött egészségügyi célok elérését. A kereskedelmi intézkedések és a mezőgazdasági politika is figyelmet kíván, nem is beszélve a magas cukor-, zsír és sótartalmú élelmiszerek marketingjéről, különösen a gyermekek esetében” – mondta.
Egyes kormányok megpróbálták ezt. Botswanában egy nagy közepes jövedelmű országban ismert politikai stabilitás és a nagy gyémánt, a gyors városiasodás hozzájárult a nemzeti aránya diabétesz egyre majdnem kétszer olyan magas, mint az átlagos arány Afrikában 2012-ben, a helyi médiában. Dél-Afrikában legalább 58 ember halt meg egy nap a cukorbetegség 2012-ben, a statisztikák szerint Dél-Afrikában. Mindkét országban a nemzeti egészségügyi kampányok sürgette a korábbi szűrés, és egy jobb élet - a dél-afrikai egészségügyi miniszter kezdve a menü a parlamentben.
A fejlettebb, nagyobb jövedelmű afrikai országokban (például Dél-Afrikában és Botswanában) megpróbálnak beavatkozni e folyamatokba, de a legtöbb helyen a szükséges hirdetési kampányok már túl költségesek, és a szűrés, a gyógyszerek és kezelések még inkább. Ruder úgy véli, hogy a diabétesz körül olyan társadalmi aktivitást kellene felkelteni, mint amilyet a HIV/AIDS probléma esetén egyszer már sikerült.
Forrás: Quartz
