Szívinfarktus: kik a veszélyeztetettek?

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra?

Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája beszélt arról, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

Kik a veszélyeztetettek?

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán - mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, "rendetlenkedő" szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A szívizomzat mentésére a tünetek fellépését követően az első 6 órán belül újra megnyitott koszorúserek mellett van a legnagyobb esély. Az infarktusról bővebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!

Főbb rizikófaktorok

Európában a kardiovaszkuláris rizikóbecslésére sokféle formulát használnak, de a legelterjedtebb a SCORE-táblázat szerinti és a Framingham-táblázat szerinti rizikóbecslés. A kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez öt változót vesz figyelembe, amelyek az alábbi felsorolás első öt helyén találhatók. Ezek alapján adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust vagy stroke-ot . Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet.

A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében
A szívinfarktus kockázata magasabb férfiak esetében

A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

- növekvő életkor,

- magas vérnyomás,

- magas koleszterinszint,

- dohányzás,

- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),

- cukorbetegség,

- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,

- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,

- hormonális fogamzásgátló szedése,

- túlsúly,

- fizikai inaktivitás.

A genetikát lehet ellensúlyozni

"Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját, ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie" - mutatott rá dr. Vaskó Péter.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathat a szívbetegségek kialakulására, ám megfelelő életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen eseménye, akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

A szívbetegeknél az orvosi nyomonkövetés célja, hogy megelőzzék a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra