Nem elég a vérvétel
A pajzsmirigyzavarok alapdiagnózisához laborvizsgálatra van szükség, aminek során elsősorban a TSH , T3 és T4 mennyiségét mérik. Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált páciens pajzsmirigy-alulműködésben vagy -túlműködésben szenved-e. A felsoroltak mellett az orvos legtöbbször ellenőrzi az ATPO szintjét is, amely a pajzsmirigy elleni antitestek mennyiségét jelzi - így ennek ismeretében kiderül, vajon autoimmun folyamat áll-e a zavar hátterében.
Laborvizsgálat során általában a fent említett értékeket nézik, ám a pontos diagnózishoz elengedhetetlen a szerv ultrahangos vizsgálata is, ugyanis ezáltal képet lehet kapni a mirigy szerkezetéről, állapotáról, így kideríthető, hogy például göbök, esetleg strúma okozza-e a problémát.
Mikre derülhet fény az ultrahangos vizsgálat során?
Az ultrahangos vizsgálat remek módszer tehát arra, hogy láthatóvá váljanak a pajzsmirigyen lévő eltérések. Így kiderülhetnek az olyan elváltozások, mint a strúma , göbök, ciszták, sőt, a gyulladásos folyamatok is. Amennyiben felmerül a rosszindulatúság esélye, úgy aspirációs citológiára, illetve vékonytű-biopsziára van szükség.
Az ultrahangos vizsgálat menete
Mint azt dr. Szabó Andrea, a Budai Endokrinközpont radiológusa elmondta, ultrahang segítségével egyrészt fény derülhet a kóros elváltozásokra, másrészt a már diagnosztizált képletek alakulásának követésére is alkalmas. Az eljárás teljesen fájdalommentes és különösebb előkészületet sem igényel, ráadásul sugárterheléssel sem jár, így biztonságos és kényelmes is egyszerre, valamint várandósság vagy szoptatás során is elvégezhető.
A vizsgálat fekvő testhelyzetben történik, amely során a nyakat szabaddá kell tenni, majd egyfajta kontakt géllel kenik be az érintett bőrfelületet, ami az ultrahanghullámok szabad áramlására szolgál. A 15 perces ellenőrzés után az eredményt a beteg rögtön kézhez is kapja.
