A kalcium-anyagcsere nem csupán a csontritkulásban, hanem a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásában is szerepet játszik - mondta Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.
"Mindenki ismeri a szénatom alapvető jelentőségét a földi élet szempontjából: a molekulák sokféleségét hozza létre. A kalciumról nem szoktunk beszélni, bár legalább olyan fontos, mint a szén, mivel döntő szerepe van az alapvető biokémiai folyamatokban, olyanokban, mint a sejten belüli jelátvitel és a sejtek közötti kommunikáció. Nélküle nem létezne normális idegsejt-működés, ahogy az izmaink sem tudnának összehúzódni, magyarul életképtelenek lennénk bizonyos mennyiségű kalcium nélkül" - magyarázta Lakatos Péter.
Ez a bizonyos mennyiség egy nagyon szűk tartományban mozog, ha ennél több vagy kevesebb, akkor a folyamatok nem működnek. A megfelelő kalciumkoncentráció biztosításához nagyon bonyolult és sokrétű szabályozórendszer alakult ki az emberi szervezetben. "A szervezetbe jutó kalcium mennyisége döntően a tápláléktól függ. Ha hirtelen nagyon sok jut a szervezetbe, el kell raktároznunk, ha viszont semmi, akkor a csontrendszerünkből kell előhívni. A szabályozását az utóbbi években kezdtük megismerni, s csak most jöttünk rá: ez a rendszer más területeken is fontos szerepet játszik" - mondta a szakember.
Az érfalban nagyon hasonló anyagok "működnek", amikor elindul az elmeszesedés. A kalcium-anyagcserét szabályozó vegyületek közrejátszanak a vastagbél-, prosztata- és emlőrák kialakulásában is. A felismerésnek nagyon komoly klinikai jelentősége van. Az alacsonyabb csonttömegű, vagyis csontritkulásos betegeknél lényegesen nagyobb a cardiovascularis és daganatos betegségek kockázata, ahogy a szív- és érrendszeri betegeknél nagyobb a csontritkulás valószínűsége.
Magyarországon az ad különös aktualitást a kérdésnek, hogy a lakosság közel egyharmada tejcukor-érzékenységben szenved. Így nem fogyasztja a hasmenést okozó tejet, ami pedig a kalcium fő forrása. Ebből kifolyólag a kalciumszükséglet harmadát fedezi a bevitel. Ezt Ázsiából hoztuk magunkkal, ahol a népesség közel száz százaléka tejcukor-érzékeny. Európában az arány 3-5 százalék, vagy még ennél is kevesebb - emelte ki Lakatos.
Magyarországon az alacsonyabb bevitelhez társul a kalcium felszívódását a bélcsatornából elősegítő D-vitamin hiánya. A D-vitamin előanyagai napfény hatására képződnek a bőrben. A tél végére a 65 év feletti magyar lakosság 70 százalékánál avitaminózis lép fel, nyáron 50 százalékos az arány, de a középkorúaknál is magas számban fordul elő a D-vitamin hiánya.
Az utóbbi időkben derült fény arra, hogy D-vitamin nem csupán a csontok mineralizációjában, azaz a kalcium beépítésében játszik szerepet. "A D-vitamin legkevesebb 350 millió éve jelent meg a Földön, olyan régen, amikor még nem voltak csontos állatok. Megtalálható tengeri egysejtűekben és porcos halakban is, ez pedig felveti, hogy mi lehetett eredetileg a D-vitamin szerepe. Mint kiderült, sejtszaporodást gátló és a sejtspecializálódást serkentő funkciója, azaz daganatellenes hatása volt" - mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a daganatos betegségek nagyobb gyakorisága összecseng ezzel a felfedezéssel.
Mint kifejtette, ezek az összefüggések nagyon érdekesek elméletileg, hiszen "a természet csodálatos találmányáról van szó, amely egy szabályozórendszerrel több létfontosságú szervrendszer működését befolyásolja". De a kutatásoknak komoly gyakorlati jelentősége is van: ha pótolják a D-vitamint, csökken a daganatok kialakulásának valószínűsége. Májrák esetében már voltak ilyen irányú sikeres próbálkozások.
Ismertetése szerint az általa vezetett kutatócsoport Orosz László akadémikussal, az ELTE Genetikai Tanszékének vezetőjével közösen kutatja e folyamatok genetikai alapjait. Az érintett gének ismerete ugyanis új terápiás célpontokat adhat, megmutathatja, hol avatkozhatnak be valamilyen, kimondottan erre a célra kifejlesztett gyógyszerrel.
