Meglepő dolgok is okozhatnak memóriazavart

Romló memória esetén a legtöbben egyből az Alzheimer-kórra gondolnak, pedig más – sokszor egészen meglepő – okok is állhatnak a háttérben.

Nem találjuk a kulcsainkat vagy elfelejtünk egy találkozót – sok középkorú vagy idősebb embernél ez már az Alzheimer-kór rémét vetíti előre. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejtpusztulással járó betegsége; fő tünete a memóriazavar. Kiemelendő ugyanakkor, hogy nem ez az egyetlen egészségügyi probléma, ami romló memóriával járhat. Az Everyday Health orvos által lektorált cikkében azokat a mögöttes okokat gyűjtötte össze, amelyekre csak kevesen gondolnának magyarázatként.

Stressz, szorongás, depresszió

A stressz és a szorongás figyelem- és memóriaproblémákhoz vezethet, nyilatkozta a lapnak dr. Constantine Lyketsos pszichiáter. A szakember szerint ez különösen gyakori azoknál, akiknek nemcsak a munkahelyen, de otthon is nagyon sok feladatuk van, és a rájuk nehezedő felelősség miatt nem alszanak jól. Hozzátette: a stresszkezelés (vagy, ha lehetőség van rá, a stressz csökkentése) általában javítja a memóriát.

A kezeletlen krónikus stressz miatt egyébként depresszió alakulhat ki, ami szintén befolyásolhatja az agyműködést, beleértve a memóriát – ez derült ki a Frontiers in Psychiatry című szaklapban 2022 májusában megjelent tanulmányból. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a depresszió gyógyszer és pszichoterápia segítségével jól kezelhető.

Alvásproblémák

A Harvard Orvosi Egyetem szerint az alvásproblémák, beleértve az álmatlanságot és az alvási apnoét, összefüggésbe hozhatóak a memóriavesztéssel és a demenciával. Az alváshiány fáradtságot okoz, ami agyi ködöt, memóriaproblémákat eredményezhet – írják. Ezt erősítik meg egy, a Journal of Sleep Research című folyóiratban 2022 májusában közzétett tanulmány eredményei is: a kutatók azt találták, hogy az álmatlanságban és alvási apnoéban szenvedő alanyok kevésbé teljesítettek jól a memória mérésére szolgáló teszteken, mint azok, akiknek nem voltak ilyen betegségeik.

Szintén említésre méltó a Journal of Clinical Sleep Medicine című folyóiratban 2021-ben publikált tanulmány is: ott arra jutottak, hogy kezelés nélkül az alvási apnoé negatívan hathat az úgynevezett téremlékezetre – dr. Lyketsos szerint ez segít emlékezni például a különféle útirányokra, vagy arra, hova tettük a kulcsainkat. „Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél az agyba történő oxigénszállítás több százszor megszakad az éjszaka folyamán. Emiatt az agyat stressz éri, aminek következtében az érintettek felébrednek” – világított rá a pszichiáter, aki úgy folytatta: az alvási apnoé okozta sérülés különféle memóriaproblémák formájában jelentkezhet.

memóriazavar, memóriaproblémák
Meglepő dolgok is okozhatnak memóriazavart. Fotó: Getty Images

Gyógyszerek

A memóriazavar annak a jele is lehet, hogy egyes, általunk szedett gyógyszereket le kell cserélni. Az Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége (AARP) szerint többféle készítmény befolyásolhatja a memória működését, így például a szorongáscsökkentők, antidepresszánsok, antihisztaminok, görcsoldók, vérnyomáscsökkentők, bizonyos fájdalomcsillapítók, koleszterincsökkentők, altatók, cukorbetegség elleni vagy a Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszerek.

B12-hiány

A Cleveland Clinic azt írja, hogy a B12-vitamin nem megfelelő szintje – a B12 egyike azoknak a B-vitaminoknak, amelyek nélkülözhetetlenek az idegrendszer egészséges működéséhez – zavartsághoz, sőt demenciához is vezethet. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a felnőtteknek naponta körülbelül 2,4 mikrogramm B12-t kellene bevinniük a szervezetükbe. A szükségletet kielégíthetik például tejtermékek, illetve a hús- és halfélék gyakori fogyasztásával, vagy B12-tartalmú étrend-kiegészítők szedésével is.

A B12-hiány kialakulásának nagyobb a veszélye a 75 évnél idősebbeknél, bizonyos betegségek (pl. Sjögren-szindróma) fennállásakor, illetve azoknál, akik vegán, vegetáriánus étrendet követnek, vagy sok alkoholt fogyasztanak. Ugyanúgy növelhetik a rizikót bizonyos gyógyszerek, beleértve a metformint, a protonpumpagátlókat vagy H2-receptor blokkolókat (mindkettő gyomorsavcsökkentő gyógyszer) és a fogamzásgátló tablettákat.

Néma stroke

A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása. Oka, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása, és így a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Előfordulhat úgynevezett néma stroke is, amelyet általában nem diagnosztizálnak klinikailag, csak a képalkotó eljárások mutatják ki. Ez a típus a kisebb ereket érinti, és észrevehető tünetek nélkül következik be. Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) szerint a néma stroke után jellemző, hogy – fokozatosan – enyhe memóriaproblémák alakulnak ki.

A memóriazavar kevésbé gyakori okai

Az Everyday Health kitért továbbá arra, hogy vannak még olyan egészségügyi állapotok, amelyek szintén magyarázhatják a memóriavesztést – bár ezek jóval ritkábbak, mint a fentebb felsoroltak. Lássuk, pontosan mikről van szó:

  • Fertőzés. Dr. Seth Gale neurológus az Everyday Health-nek elmondta: amennyiben nem kezelik, a súlyos agyi fertőzés is okozhat memóriaproblémát.
  • Hosszú COVID. Dr. Lyketsos szerint sok érintett számolt be arról, hogy az új koronavírussal való megfertőződést követően memóriazavara lett.
  • Fejsérülés. A NIH egyik, neurológiai rendellenességekkel és a stroke-kal foglalkozó tagszervezetének (NINDS) honlapja azt írja, agysérülés is állhat a háttérben, amely a memóriaproblémák mellett zavartságot és koncentrációs zavart idézhet elő.
  • Agydaganat. Az agydaganat befolyásolhatja a memória működését és az információfeldolgozási képességet, állítja a Nemzeti Agydaganat Társaság (NBTS), hozzátéve: az agydaganat esetén alkalmazott különféle terápiás módszerek (kemoterápia, sugárkezelés, műtét) szintén hasonló tüneteket okozhatnak.
  • Alkoholizmus, kábítószer-használat. Dr. Lyketsos arról is beszélt, hogy mind az alkoholizmus, mind a kábítószer-használat hatással lehet a memóriára. Egy 2022 áprilisában, a Journal of Translational Medicine című folyóiratban közzétett tanulmány megállapította: a 70 éves és idősebb felnőttek körében a nagymértékű alkoholfogyasztás megnövelte a kognitív károsodás kockázatát, szemben azokkal, akik, bár ugyanolyan korúak voltak, de vagy keveset, vagy egyáltalán nem ittak.
)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)