Az utcán, villamoson, munkahelyen hirtelen összeroskadó ember, aki másodpercek alatt hal meg, mindünk döbbenetét és értetlenségét kivívja. A tudomány régi törekvése, hogy ezeket a szomorú eseteket megelőzze. Ne a pánikos újraélesztés legyen az egyetlen gyógymód.
Régóta tudjuk, hogy a szívinfarktusért, szélütésért felelős érelmeszesedés biokémiai alapja a koleszterin. Az életkor előrehaladtával mind több halmozódik a vérben. A legfontosabb zsírféleség, az LDL- (low density lipopretin) koleszterin vérplazma-koncentrációja újszülöttben 1,2 millimol/liter, míg felnőtt emberben (átlagosan) már 3,4. A nemzetközi előírás ennek értékét már 2004-ben - más súlyos kockázatok egyidejű jelenléte esetén - igen alacsony szinten, 1,8 millimol/liter értékben jelölte meg. A Budapesten novemberben tartott szakmai konferencia legújabb hazai ajánlása alapján az LDL-koleszterin-érték, más kockázatokat figyelembe véve, bármely orvosi rendelőben egyénre szabottan, könnyen meghatározható.
A múlt század utolsó évtizedében terjedtek el a sztatinvegyületek, amelyek a koleszterincsökkentés széles körben (csaknem kizárólag) használt gyógyszerei. (Pusztán étkezési megszorítással a vérzsírszint csak öt százalékkal csökkenthető.)
Az olasz Giacomo Levantesi és munkacsoportja tollából az American Journal of Cardiology című szaklap december 1-jei számában összefoglaló közlemény jelent meg, ami azt elemzi, kevesebb-e a hirtelen halál azok körében, akik sztatingyógyszert szednek. A hirtelen halál megelőzése az orvostudomány egyik legsúlyosabb kihívása. A sztatinokról eleddig csak azt tudtuk teljes bizonyossággal, hogy hatékony koleszterincsökkentők, ám nem álltak rendelkezésre igazolt adatok, képesek-e a hirtelen halál kockázatát mérsékelni. A vizsgálat szerint igenis, képesek.
A munkacsoport az 1996-tól 2006-ig terjedő időszakban közölt valamennyi, szaklapban megjelent, sztatinokkal végzett vizsgálatot elemzés alá vette. 22 275 beteg adatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a sztatinszedés a hirtelen halál kockázatát 19 százalékkal csökkenti, és ez független a vérzsírokra gyakorolt hatástól. A hirtelen halál rizikója a gyógyszert szedők között 3 százalékos volt, a nem szedők (kontrollcsoport) körében 3,8 százalék.
