Magyarország világviszonylatban is dobogós helyet foglal el a szív- és érrendszeri megbetegedések halálozásának tekintetében. A Magyar Kardiológusok Társasága háromnapos 19. Alpok-Adriai Kongresszusának fő témája ezúttal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése - olvasható a társaság sajtóközleményében.
A várható élettartam ugyan 1993 és 2009 között hosszabbodott Magyarországon, és meg is haladja az Európai Unió legfejlettebb országainak átlagos élettartam-növekedését, de a 2009. évi várható élettartam (74,1 év) azonban még mindig 6,2 évvel alacsonyabb az uniós átlagánál.
A hazánkéhoz hasonló fejlődés tapasztalható például Csehországban, Lengyelországban, ugyanakkor a többi volt kelet-európai szatellitországban is. A szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások számának csökkenése legalább két és fél évvel járul hozzá a várható élettartam ötéves meghosszabbodásához, melyben a megelőző és a gyógyító medicina együttesen meghatározó szerepet játszik. A rizikófaktorok, így a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és a hiperlipidémia korszerű kezelése, a már kialakult szívkoszorúér-betegségek, pangásos szívelégtelenség, ritmuszavarok és agyérbetegségek gyógyszeres terápiája jelentősen csökkentette a halálozások számát.
Miközben a népesség öregedett, a heveny szívizomelhalásban elhunytak száma felére csökkent 16 év alatt, de a hazai szív-és érrendszeri halálozások száma még mindig a kétszeresénél is több az EU átlagának. Szomorú tény még mindig, hogy a közép-kelet európai országokban is javuló tendenciát mutat, de a nyugati országokénál magasabb a hirtelen szívhalál gyakorisága.
A kongresszus célja tehát felhívni a figyelmet az átmeneti gazdaságokban folyó kardiológiai betegellátás során felmerülő igényekre és ezek megoldási lehetőségeire. A kongresszus tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Papp Gyula akadémikus, védnöke Prof. Dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora.
Animáció: HáziPatika.com
