Nem baj, ha a napi 2000 kalóriából százat jó minőségű csokoládéból nyer a szervezet. Sőt!
A kérdésre - vajon mi volt előbb, a csokinyúl vagy a csokitojás - hosszas vallás - és ipartörténeti értekezéssel válaszolhatnánk, de ennél jóval fontosabb, hogy mindkettőből irdatlan mennyiség fogy minden évben. Tavaly a húsvéti időszak néhány hete alatt csaknem 900 tonna édességet vásárolunk és erre 2,2 milliárd forintot költünk. Az összeg zöme csokoládéfigurákra ment el, elsősorban csokitojásra és csokinyúlra. Jóval kisebb forgalomra számíthatnak az édességgyártók az ajándékokkal kiegészített, egyedi édességcsomagok terén, bár ez relatív, mert egy évvel ezelőtt az ilyenekre is elköltöttünk 248 milliót.
Bár a csokoládéfogyasztás a mennyiséget tekintve évek óta mérsékelten növekszik, amit talán aggasztónak találhatnak a táplálkozástudósok, örvendetesen egészséges trendek is megjelentek az édességpiacon - mondta Sánta Sándor , az Édességgyártók Szövetségének elnöke egy mai tájékoztatón. Tavaly fejenként 4 kg csokit ettünk meg átlagosan, s ezzel Európában csak az utolsó harmadban vagyunk, de a fogyasztás már eltolódott a magasabb kakaótartalmú, minőségi termékek irányába,- a bevonó masszákból készített édességekkel szemben.
Emelkedik a márkázott termékek aránya is, ami azt jelenti, hogy a vásárló bizalma a szigorúan ellenőrzött és változatlan minőséggel nyerhető el. Ebben vélhetőleg nem az játszott szerepet, hogy több pénzünk volna a jó minőségű, de drágább édességekre, hanem az, hogy az egyre bővebb választék mellett azt a pénzt, ami erre jut, nem szívesen költjük silányra.
Az igazi csokoládé ugyanis kakaómasszából, kakaóvajból, esetleg kakaóporból és cukorból készül, szemben a kakaós bevonóval, amiben van ugyan kakaópor és cukor, ám növényi zsírból és szükség szerint tejkészítményekből készül. Édesnek édes, ám az íze mégsem olyan, ezt a laikus is megerősítheti. Ha a bolti polcról levett nyúl sztaniolján a kakaó vagy kakaóvaj feliratot megtaláljuk, már nem nyúltunk mellé.
A dietetikus szerint egyáltalán nem baj, ha a napi kalóriabevitel kis hányada magas kakaótartalmú csokoládéból származik, hiszen az igazi kakaó zsírban oldódó A és D vitamint, ásványi anyagokat, antioxidánsokat tartalmaz. Időnként szükségünk lehet arra az előnyre, amit egy szelet (néhány kocka) csoki adhat: könnyen és gyorsan felszívódó szénhidrátot, élénkítő hatású theobromint és koffeint, valamint hangulatjavító szerotonint nyerünk a fogyasztásával.
A csokoládé élettani hatásáról számtalan kutatás folyt - sorolja Horváth Gabriella dietetikus. Egy 2005-ös olaszországi kutatás szerint az étcsokoládé hatására rövidtávon szignifikánsan nőtt az inzulinérzékenység és csökkent a vérnyomás a vizsgált egészséges személyeiknél. 2007-ben Németországban igazolták újra a kakaó vérnyomás csökkentő hatását, míg egy svájci kutatás eredménye szerint az étcsokoládé növelte a koronáriák tágulási/összehúzódási képességét.
Mégis, a szakember szerint tovább fokozhatjuk az előnyöket, ha olyan csokoládét eszünk, amiben élettanilag szintén értékes mandula, mogyoró, illetve aszalt vagy kandírozott gyümölcs, újabban fűszerek vannak. (Fontos érv lehet az édesszájúaknak, hogy a fűszerekkel kevert "gyógy-csokoládét" egy francia gyógyszerész találta fel, aki az idegeseknek narancsvirággal, a leverteknek ámbrával fűszerezett édességet készített.)
Ha a csokoládét desszertként fogyasztjuk, s nem folyamatosan nassolunk, illetve ha az ünnepi túlkapás után lemozogjuk a felesleget, akkor táplálkozástudományilag sem vétettünk.
