Kelet Európa - Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország - különösen rossz eredményt ért el a felmérésben.
Egy, a 15. Európai Elhízástudományi Konferencián bemutatott, a KFC és McDonald's termékeire kiterjedő, 35 ország bevonásával készült vizsgálat alapján elmondható, hogy ugyanazon termék teljes zsírtartalma akár 40 százalékkal, míg transz-zsír tartalma nagyságrendekkel különbözhet, attól függően, hogy a világ melyik részén vásároltuk. A Magyarországon mért értékek a legrosszabbak között szerepelek.
A transz-zsírok előállításánál a nővényi olajokat hidrogénnel elegyítik, majd rendkívül magas hőmérsékletre hevítik. Az olaja molekulái ennek hatására hidrogént kötnek magukhoz, ebből jön létre az a természetben egyébként nem létező vegyület, a transzzsírsav, ami az eljárásnak köszönhetően megváltoztatja halmazállapotát, megszilárdul.
A transzzsírok előnye, hogy eltarthatóságuk kitolódik, szobahőmérsékleten és tárolhatóak és többször felhasználhatóak (pl.: sütőolaj), így az ipari felhasználóknak - minimális - költség megtakarítást eredményeznek.
Előnyeik mellett azonban a transzzsírok súlyos hátrányokat hordoznak magukban. Ezek a zsírok természetes formában nem léteznek, ezért az emberi szervezetnek is jóval nehezebb feldolgozni őket, illetve megjelenésük károsan befolyásolja a szervezetben végbemenő biológiai folyamatokat. Az élelmiszeripari termékekben lévő transzzsírok károsan befolyásolják a zsíranyagcserét, tönkreteszik az ereket, érelzáródást, szívinfarktust okoznak. Napi 5 gramm transz-zsír elfogyasztása, hosszabb távon kb. 30 százalékkal növeli a koszorúér elzáródás, így a szívinfarktus veszélyét.
A Prof. Steen Stender által vezetett kutatás során 35 országban vizsgálták a McDonald's és a KFC sült krumpliját és sült csirkeszárnyát, különböző mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukoricákat, valamint előrecsomagolt aprósüteményeket és országonként jelentős eltéréseket találtak a cégek ugyanazon termékének minőségében. A megvizsgált gyorsételeknek nemcsak a zsírtartalmuk volt magas, de a bennük található transz-zsírsavak aránya átlagosan a Dániában engedélyezett érték tizenhétszerese volt (Dánia, Európában először, 2004-ben 2 százalékban határozta meg a transz-zsírsavak maximális arányát a termék teljes zsírtartalmában).
Kelet Európa - Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország - különösen rossz eredményt ért el a felmérésben, egy itt vásárolt KFC sült csirke szárny és sült krumpli teljes zsírtartalomhoz viszonyítva 29-34 százaléknyi transz-zsírsavat tartalmazott, ami legalább annyira rossz arány, mintha ugyanezt a menüt az Egyesült Államokban vásároltuk volna. A Magyarországon mért pontos érték 32% volt.
A kutatás "nyertesei" Oroszország, Spanyolország, India és Skócia, itt a gyorsételek transz-zsírsav tartalma megfelel a dán előírásoknak, azaz a termék teljes zsírtartalmának nem több mint 2 százaléka transz-zsírsav.
A McDonald's termékeinek vizsgálata hasonló eltéréseket mutatott, esetükben a transz-zsírsavak aránya - 20 százalékkal - Ománban volt a legmagasabb. Az Egyesült Államokban mért 14-16 százalékos értékkel összehasonlítva, Angliában (London, Aberdeen, Glasgow) 15-16%, Hong-Kongban, Lengyelországban és Dél-Afrikában 14-15%, Magyarországon 9% ugyanez az arány.
Bár az vitatható, hogy a gyorséttermi étkezés milyen mértékben felelős az elhízásért és egyéb betegségekért, a szakértők szerint a gyorsételek általában magas energiatartalma, kombinálva a túl nagy adagokkal egyértelműen túlzott kalória bevitelt okoz.
Miután 35 országban 74 adagnyi KFC és McDonald's sült krumplit és sült csirke szárnyat (French fries/fried chicken - nuggets/hot wings) vizsgáltak meg, arra a megállapításra jutottak, hogy alapvetően hibás az az elgondolás, hogy a gyorséttermek választéka világszerte ugyanolyan lenne. Míg a termék teljes zsírtartalmának váltakozása még megmagyarázható a helyi ízlésvilággal, ugyanez már nem igaz a transz-zsírsavakra.
Az eredmények azt mutatják, hogy ugyanazon cég ugyanazon terméke 40 százalékkal több zsírt és ennél nagyságrendekkel több transz-zsírsavat tartalmazhat, attól függően, hogy a világ mely részén vásárolták azt. Azaz a vásárló gyakorlatilag nem tudhatja, hogy amit eszik mennyire is veszélyes az egészségére.
A kutatás egyik résztvevője, Prof. Arne Astrup - a Nemzetközi Elhízástudományi Társaság elnöke - szerint: "a gyorsétkezés gyakran bizonyulhat szerencsejátéknak, ha az egészségünkről van szó".
2007-04-24 09:03
Forrás: Weborvos
