Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus , a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
A túlsúly és a nem megfelelő táplálkozás magas koleszterinszinthez vezet
A betegségek összefüggenek
Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. Az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre is.
Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?
Az egészséges koleszterinszintet az optimális testsúllyal érhetjük el. Ez pedig kulcskérdés, hiszen - a laikus tévhittel ellentétben - nem a táplálék koleszterintartalma határozza meg a koleszterinszintünket, hanem a súlytöbbletünk. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes szakember segítségét igénybe venni - ajánlja dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológusa.
