Ha valamelyik hormon termelődésébe hiba csúszik, akkor az egész rendszer zavart szenved, és dominószerű folyamatot indít el. Hogy melyik az az öt hormon, amelyet minden nőnek ismernie kell, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Pajzsmirigyhormonok
A pajzsmirigyhormonok (T3, T4) lényegében az anyagcsere-folyamatok üzemanyagai, hiszen szerepük van az étvágy szabályozásában, a testsúlyban, a hőérzetben, az emésztésben, a menstruációban stb. Látható tehát, hogy megannyi területet szabályoz, így zavarai nagy problémákat okozhatnak. Sajnos a pajzsmirigyzavarok igen gyakorinak számítanak, de ezek szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeresen karban tarthatóak. A pajzsmirigyzavarok általában több panasszal járnak, ám gyakran olyan hétköznapiak, hogy sokan átsiklanak rajtuk. Ilyenek például a testsúly-változások normál étvágy mellett, a székrekedés/hasmenés, a csökkent hideg-/melegtűrés, az alvászavarok , a depresszió, az idegesség, a menstruációs panaszok stb. A tünetek attól függenek, hogy pajzsmirigy alul- vagy túlműködés áll-e fenn, ugyanis előbbi esetben a szervezet lelassul, míg a másiknál fokozott üzemmódra kapcsol. Hogy fennáll-e a zavar, vérvétellel (TSH, T3, T4) igazolható.
Progeszteron
Az egyik legfontosabb női nemi hormon, amelynek szintje a ciklus második felében nő meg, és a terhességet, a beágyazódást támogatja. Az ösztrogén szintjét ellensúlyozza. Hiánya igen gyakori, és általában fogamzási nehézségek esetén derül rá fény. A progeszteron hiánya általában menstruációs zavarokban, vérzés előtti barnás folyásban nyilvánul meg, de jellemzően felerősíti a PMS tüneteit, energiahiányt és hangulatingadozásokat is okoz. Hiány esetén teherbeesési nehézségeket okoz, valamint megemeli a vetélés rizikóját is. Várandósság nélkül is kellemetlen tüneteket produkál, ugyanis a progeszteronhiány ösztrogéndominanciával jár, így annak összes tünetét felsorakoztatja (pl. ödéma, hajhullás, száraz bőr, hangulatingadozások).
Melatonin
A melatonint a legtöbben az alváshoz kötik, nem hiába, hiszen a hormon a cirkadianritmust szabályozza, ezáltal nagy befolyást gyakorol az alvásra, az energiaszintre, de az étvágyban és az immunrendszer erősségében is nagy szerepe van. Leginkább onnan tudni, hogy nincs elegendő melatonin a szervezetben, hogy az érintett napközben fáradt és álmos, míg esténként tele van energiával, emellett pedig előfordulhat, hogy szokatlan időpontokban éhezik meg. Az idő múlásával egyre kevesebbet termelünk belőle, így igen gyakoriak az alvászavarok idősebb korban. A probléma vérvétellel megállapítható, és életmódváltással, magas triptofántartalmú ételek fogyasztásával (például ananász, banán, sárgaborsó), rendszeresség bevezetésével, valamint szükség esetén melatoninpótlással orvosolható.
Kortizol
A kortizol leginkább stresszhormonként ismert, amelyet a mellékvese termel. Stresszes helyzetekben az adrenalin szintje megemelkedik, ami olyan változásokat idéz elő, mint a szaporább pulzus, az izzadás, hatására pedig több vér áramlik szét a testünkben, pluszoxigénhez juttatva így a sejteket. Ehhez az energiát a kortizol generálja , mivel megnöveli a cukor mennyiségét a vérben. Amennyiben valaki stresszes életmódot folytat, a mellékvese kifárad, és kortizolhiány alakul ki. Ez leginkább krónikus fáradtságban mutatkozik meg, illetve romlik a stressztűrő képesség, és teherbe esési nehézségeket is okozhat. Az állapot megfelelő időben történő vérvétellel megállapítható, és szakorvosi javallatra hormonpótlással kezelhető a stressz minimalizálása mellett.
Inzulin
Az inzulin igen fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, hiszen a megemésztett étel energiává alakításában segít. Feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbe juttassa. Mind az alacsony, mind a magas inzulinszint komoly problémákat okozhat. Amennyiben túl magas, úgy inzulinrezisztenciáról beszélünk, amely a menstruációs zavarok, a túlsúly és a meddőség egyik fő okozója. Amennyiben hosszú időn keresztül fennáll az állapot, úgy az inzulint termelő hasnyálmirigy kimerül, és kevesebb inzulint lesz képes termelni. Ennek következménye, hogy a vércukor szintjét az inzulin nem tudja majd ellensúlyozni, így mennyisége megemelkedik, és kialakul a 2-es típusú diabétesz. Mindkét problémát (vagyis az IR-t és a cukorbetegséget is) vérvétel útján lehet diagnosztizálni, és életmódváltással (személyre szabott diétával, mozgással), valamint gyógyszeres/inzulinos terápiával lehet karbantartani.
Forrás: Budai Endokrinközpont
