Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban. A leggyakoribb tévedésekről dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa beszélt.
Nem a széna okozza
A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza: innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem maga a széna, hanem sokkal inkább a közte megbújó penészgomba-spórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést; a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt és napjainkban is használatos összefoglaló név a pollenallergia tüneteire.
A méz hatásos ellenszer allergiára
Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása "deszenzitizáló" hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel szénanáthás tüneteink is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán "közlekedő" allergén pollenekkel. Fogyasszunk bátran mézet, ha kedveljük az ízét, de ne várjuk tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiánkra! Aki nem szokott mézet fogyasztani, ha elkezdi, lehetőleg fajtamézzel kezdje, ne vegyes virágmézzel, mert abba nagyobb valószínűséggel kerülhet bele valamilyen allergén vagy keresztallergén.
Nem kell aggódni, majd elmúlik!
A leggyakoribb tévhit: sokan úgy gondolják, hogy az allergia átmeneti állapot, amely nem igényel különösebb kezelést, mert idővel magától is elmúlik. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha panaszainkat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek majd a tüneteink. A következő évben azonban számíthatunk rá, hogy ugyanabban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.
Gyógyszert majd ha tüneteim lesznek!
Az antihisztaminkészítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik hatásukat, ha nem várjuk meg, amíg tüneteink jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergiavizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás -, akkor tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze, figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várjuk meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tüneteink jelentkezzenek! A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.
Nálam nem hatnak a gyógyszerek
Ha nem érezzük elég hatásosnak a gyógyszereket, akkor ennek több oka is lehet. Ilyenkor keressük fel kezelőorvosunkat, mondjuk el részletesen, hogy milyen tünetek zavarnak, ő pedig új típusú kezelést fog javasolni. A terápiát addig módosítjuk, amíg a beteg tünetei meg nem szűnnek - magyarázza dr. Potecz Györgyi. Előfordulhat, hogy a korábbi években jól bevált kezelést is módosítani kell. Ha nem érezzük elég hatásosnak az addigi gyógyszereket, akkor jó ha tudjuk, hogy a legsikeresebb kezelés az immunterápiától várható, meghatározott pollenekre.
