Legújabb cikkek
Így hatottak a harcok az emberi testre
Az evolúció során vaskosabb lett az állkapcsunk és a homlokunk. A tudósok korábban azt feltételezték ezekről a vonásokról, hogy a keményebb ételek megrágásához alkalmazkodott a csontozatunk, ám az Utahi Egyetem friss kutatásai szerint azért alakult így a törzsfejlődést, hogy "jobban védje az arcot az ütésektől".
A böjt mértékkel igen jót tesz
Koplalás idején a szervezet úgy jut energiához, hogy felhasználja a szükségtelen immunsejteket, főleg azokat, amelyek megsérültek. Ez azt jelenti, hogy amikor a böjtölő megint enni kezd, teste az őssejtek segítségével regenerálja és újjáépíti az egész immunrendszert. A folyamat céljából félévente 2-4 nap éhezés ideális.
Nem a mai embert fertőzte meg a herpesz
Az ember az egyetlen főemlős, amelyik két herpeszvírust is hordoz. Az egyiket hatmillió, a másikat 1,6 millió éve már hordozták őseink, vagyis nem a mai ember, hanem a hominidák és a Homo erectus "szerezték be" a kórokozókat. Az utóbbiak valószínűleg a csimpánzoktól kapták el a fertőzést.
Forradalmi kutatás: van megoldás egy szemproblémára
A keratisis neuroparalytica nevű, vakságot okozó szemproblémára, úgy néz ki, van megoldás. Az eredményeket az olaszországi bio-gyógyszerészeti vállalat, a Dompé Research and Development L'Aquila-i gyárában tartott sajtótájékoztatón jelentették be.
Kis tasakok a bélben. Erről a betegségről van szó
Béldivertikulumok a fejlett országokban élő népességben gyakrabban jelennek meg, előfordulási gyakoriságuk pedig az életkor előre haladtával folyamatosan nő. Magyarországon negyven éves kor alatt ritkábban áll fenn divertikulózis, viszont a hatvan évesek felénél már kimutatható ez a képződmény.
Kötelezővé kellene tenni az alvást munkaidőben
Egy agykutató professzor szerint hagyni kellene, hogy az alkalmazottak akkor dolgozzanak, amikor szeretnének. Vincent Walsh, a University College London munkatársa azt mondja: az emberiség csak nemrég óta lett az éjszakai alvás kizárólagos megszállottja.