Tavaly november végén jelent meg a hír a világsajtóban, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű oltóanyaga 70 százalékos hatékonysággal véd az új koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) kialakulásától. A bizonyos tekintetben csalódást keltő mutatót most egy, az orosz Szputnyik-V vakcina esetében is alkalmazott trükk segítségével igyekszenek feljebb tornázni a fejlesztők.
Étrendünk jelentős szerepet játszik szervezetünk megfelelő működésének fenntartásában, egészségünk érdekében tehát oda kell figyelnünk arra, hogy vitaminokban, ásványi anyagokban bővelkedő ételeket fogyasszunk. Utóbbiak közül különösen fontos a magnézium és a kálium, amelyek szerencsére számos finom élelmiszerben megtalálhatóak. Hogy pontosan melyek a legjobb források, cikkünkből kiderül - ahogy az is, miért nélkülözhetetlen ez a két ásványi anyag, és mekkora mennyiségre van belőlük szükségünk naponta.
Az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett orosz Szputnyik V vakcina ugyanolyan elv alapján működik, mint az AstraZeneca oltóanyaga - emelte ki Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn.
A brit kormány tudományos főtanácsadója, Sir Patrick Vallance a napokban arra figyelmeztetett, vannak "jelenleg nem túl erőteljes" bizonyítékok arra, hogy az új variáns nemcsak fertőzőbb, de több halálesetet is okozhat. Ezt azonban azóta több brit szakértő is megkérdőjelezte.
A napokban 36 ezer ember beoltására elegendő koronavírus-vakcina érkezik Magyarországra a Pfizertől, a Moderna pedig vasárnap szállít ki újabb oltóanyagokat 9 ezer személy részére - ismertette Müller Cecília országos tisztifőorvos a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
A sikeres fogyókúrához nem feltétlenül elég a kalóriák kitartó számolgatása és a rendszeres edzés. Az is fontos, hogy mit eszünk, mert táplálkozásunk nagyban hozzájárulhat anyagcserénk felgyorsításához, és ahhoz, hogy minél hamarabb leolvadjon rólunk a felesleg.
A szív- és érrendszeri betegségeket világszerte, így Magyarországon is a vezető halálozási okok között tartják számon, hazánkban minden második embert érint. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg évszakokban, így különösen télen, jelentősen megnő a szívinfarktusok kockázata. De vajon miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve, és milyen jeleket szükséges komolyan vennünk a súlyos szív- és érrendszeri károsodások elkerülése érdekében?
A tavalyi év a hirtelen változásokról és az ahhoz való alkalmazkodásról szólt a cégek és a dolgozók számára. Idén már tudatosan érdemes készülni arra, hogy a változás lesz az állandó, így ehhez igazodóan kell újragondolni a HR folyamatokat és eszközöket - véli a szakértő.
Nem is gondolnánk, pedig az évek múlásával bizony a szemünk is folyamatosan öregszik. Hiába volt egész életünkben éles a látásunk, 40-45 éves kor körül a legtöbbünknél elindul egy természetes folyamat, aminek eredménye, hogy a hozzánk közeli távolságban lévő dolgokat egyre homályosabban kezdjük majd látni. Vajon mindez visszafordítható?