Méhlegelő: elvadult táj, vagy a jövőnk záloga?

A hazai méhlegelők megítélése eléggé vegyes: van, aki szerint csúnya és elhanyagolt hatást kelt, mások pedig ebben látják a jövőt. Egy új kutatás ökológiai szempontból vizsgálja hatékonyságukat, és megvannak az első eredmények.

Az úgynevezett beporzó szervezetek olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, így biztosítva szaporodásukat. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj, valamint lepkék, legyek, szúnyogok – összességében több ezer faj végzi ezt a munkát, ami a növények és az állatok számára is az életben maradás kulcsát jelenti. Az emberi tevékenység hatására azonban a beporzó szervezetek világszerte súlyos csapásokat szenvednek el, eltűnésük pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerülhet – vetíti előre a 24.hu.

méhlegelő, rét, mező, virágok, méh
Méhlegelő,, kell-e, vagy sem? Fotó: Getty Images

Vannak ellenzők

A beporzók pusztulásának megakadályozása többszintű és összetett feladat, amelynek a laikusok számára talán legszembetűnőbb terepe az úgynevezett városi méhlegelők kialakítása. Észak-Amerika és Nyugat-Európa településein már egy-két évtizedes múltra tekint vissza a beporzók segítése, Magyarországon pedig élénk figyelem kísérte például a hivatalos budapesti méhlegelők kijelölését 2021-ben. Ezzel kisebb-nagyobb, kevésbé frekventált, kieső zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálnak, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatos táplálékot biztosítanak a beporzóknak. A túlnyomó többség elméletben egyetért a beporzók ily módon történő védelmével, nem sajnálja tőlük az emberi használatból amúgy is kieső zöld foltokat, ám a megvalósítás már sokaknak nem tetszik.

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 2021 óta monitorozzák a méhlegelőket. "Nagyon az elején járunk, egyelőre az látszik, hogy ökológiai szempontból pozitív változások indultak be, az eredményeink pedig alapot adnak a módszer tökéletesítésére" – mondta el a 24.hu-nak Dr. Szigeti Viktor biológus. Az ÖK tudományos munkatársa, a kutatás vezetője szerint azonban ez egy többéves folyamat, mire ezeken a területeken beáll az egyensúly, és stabilan képesek lesznek fenntartani a beporzókat. Vagyis a természet magabiztosan teszi a dolgát, ha hagyják neki, ám ehhez idő kell.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
Hányszor normális pisilni egy nap? – Mutatjuk, mikor jelezhet gondot
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
testszag
6 szag, amellyel a test jelzi a betegséget – Ha ezt érzed, irány az orvos!
tojás
Kiderült, hogy a legjobb tojást enni – Nem a rántotta és nem a tükörtojás a legegészségesebb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +31 °C
Minimum: +14 °C

Nyugat, délnyugat felől megnövekszik a felhőzet, de ezzel együtt is várható napsütés - a legtöbb a Tiszántúlon. A nap második felében kissé növekvő eséllyel lehet számítani kisebb esőre, záporra, illetve zivatarra, ám még így is várhatóan az ország nagyobb része szárazon marad. Nagy területen élénk, a Dunántúlon és a középső tájakon helyenként erős lesz a déli, délnyugati szél. A zivatarokat viharos széllökések is kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 35 fok között várható. Késő estére általában 20 és 25 fok közé hűl le a levegő. Ma melegfronti hatásra számíthatunk.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Milyen panaszokat okozhat a krónikus álmatlanság? Teszteld tudásodat! Mennyit tudsz az alvászavarok tüneteiről? Válaszolj 11 kérdésünkre, és kiderül!
kvíz
Mindent tudsz a szexről? Íme 10 kérdés, amelyen sokan elbuknak Sok félreértés övezi a testi szerelem témakörét. Vajon te mennyire vagy képben, ami a szexet illeti?