Méhlegelő: elvadult táj, vagy a jövőnk záloga?

Az úgynevezett beporzó szervezetek olyan állatok, amelyek elsősorban táplálkozásuk során virágról virágra szállítják a növények örökítőanyagát, így biztosítva szaporodásukat. Mára csak Magyarországon a háziméh mellett több mint 700 méhfaj, valamint lepkék, legyek, szúnyogok – összességében több ezer faj végzi ezt a munkát, ami a növények és az állatok számára is az életben maradás kulcsát jelenti. Az emberi tevékenység hatására azonban a beporzó szervezetek világszerte súlyos csapásokat szenvednek el, eltűnésük pedig beláthatatlan következményekkel járhat az egész földi ökoszisztémára, miközben a mezőgazdasági termelés is óriási veszélybe kerülhet – vetíti előre a 24.hu.

Vannak ellenzők

A beporzók pusztulásának megakadályozása többszintű és összetett feladat, amelynek a laikusok számára talán legszembetűnőbb terepe az úgynevezett városi méhlegelők kialakítása. Észak-Amerika és Nyugat-Európa településein már egy-két évtizedes múltra tekint vissza a beporzók segítése, Magyarországon pedig élénk figyelem kísérte például a hivatalos budapesti méhlegelők kijelölését 2021-ben. Ezzel kisebb-nagyobb, kevésbé frekventált, kieső zöldterületeket ritkábban vagy egyáltalán nem kaszálnak, netán eleve olyan növényekkel vetik be, amelyek a vegetációs időszak során folyamatos táplálékot biztosítanak a beporzóknak. A túlnyomó többség elméletben egyetért a beporzók ily módon történő védelmével, nem sajnálja tőlük az emberi használatból amúgy is kieső zöld foltokat, ám a megvalósítás már sokaknak nem tetszik.

Ez is érdekelheti

méhészet

Randiapp indult Bécsben méheknek és virágoknak

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 2021 óta monitorozzák a méhlegelőket. "Nagyon az elején járunk, egyelőre az látszik, hogy ökológiai szempontból pozitív változások indultak be, az eredményeink pedig alapot adnak a módszer tökéletesítésére" – mondta el a 24.hu-nak Dr. Szigeti Viktor biológus. Az ÖK tudományos munkatársa, a kutatás vezetője szerint azonban ez egy többéves folyamat, mire ezeken a területeken beáll az egyensúly, és stabilan képesek lesznek fenntartani a beporzókat. Vagyis a természet magabiztosan teszi a dolgát, ha hagyják neki, ám ehhez idő kell.