A bonobók (Pan paniscus) vagy törpecsimpánzok veszélyeztetett emberszabású majmok, az emberek egyik legközelebbi rokonai. A két faj DNS-e 98,7 százalékban megegyezik egymással. A vadonban a bonobók egyedül a Kongó folyótól délre fekvő erdőségekben őshonosak a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Egyedszámukat 10 és 50 ezer közé becsülik, de valószínűsíthető, hogy hosszabb ideje csökken, és ez a trend az elkövetkező évtizedekben sem fog megfordulni. Az 1929-ben felfedezett faj kapcsán ma is sok a megválaszolatlan kérdés a tudomány előtt, a közelmúltban azonban egy amerikai kutatás fontos felfedezést tett. A Johns Hopkins University szakemberei egy kísérletsorozat révén igazolták, hogy a bonobók élénk képzelőerővel rendelkeznek, amit eddig tisztán emberi tulajdonságnak hittek a tudósok.
A majmok képzelőereje
Mint az az egyetem közleményében olvasható, a vizsgálat főszereplője Kanzi, egy akkor 43 éves bonobó volt. Kanzi az iowai Des Moines városában működő Ape Initiative kutatóintézetben élt 2025 márciusában bekövetkezett haláláig. A kutatók itt szerveztek meg vele egy kísérletsorozatot, amelyben a kisgyerekek szerepjátékaira emlékeztető helyzeteket hoztak létre számára. Az egyik kísérletben két üres, átlátszó pohár és egy kancsó került az asztalra. A kutató úgy tett, mintha mindkét pohárba gyümölcslevet töltene, majd az egyikből kiöntötte a képzeletbeli italt. Ezután megkérdezte Kanzitól, hogy hol lehet a gyümölcslé. A bonobó pedig legtöbbször arra a pohárra mutatott, amelyikben a képzeletbeli italnak maradnia kellett. Akkor is jól választott, amikor a poharak helyet cseréltek. Mindez arra utal, hogy nem pusztán megszokásból reagált, hanem képes volt fejben követni az eseményeket.
Egy másik helyzetben az egyik pohárba valódi gyümölcslé került, a másikba viszont továbbra is csak képzelt ital. Amikor megkérdezték, melyiket kéri, következetesen a valódit választotta. Vagyis különbséget tudott tenni a tényleges és az elképzelt innivaló között. Hasonló eredmény született a kísérlet szőlős változatában is. A kutató ezúttal azt játszotta el, hogy kivesz egy szem gyümölcsöt egy üres tálból, majd beteszi azt két üres befőttesüveg közül az egyikbe. Kanzi többnyire helyesen jelezte, melyik üveg rejti a fiktív szőlőszemet.
Ezért fontos a felfedezés
A kutatócsoport a kísérlet eredményeit a rangos Science című folyóiratban közölte idén február elején. Felfedezésük jócskán túlmutat a tudományos érdekességen. Az ilyesfajta fiktív teadélutánokat a pszichológiában mintha-játéknak nevezik. Ez az emberi fejlődés fontos állomása: a gyerekek általában kétéves kor körül kezdenek rendszeresen szerepjátékot játszani. A tudomány eddig úgy tartotta, hogy ez a fajta tudatos képzeleti működés kizárólag ránk jellemző. A mostani eredmények viszont azt sugallják, hogy a képzelet bizonyos elemei mélyebb evolúciós gyökerekkel rendelkezhetnek. Elképzelhető, hogy ez a kognitív képesség már az ember és a mai emberszabásúak közös ősében is jelen volt, több millió évvel ezelőtt.
Kapcsolódó cikk
Érdemes persze hozzátenni, hogy Kanzi nem minden alkalommal tudott hibátlanul válaszolni. Teljesítménye ezzel együtt következetesen meghaladta a statisztikai véletlen szintjét, ami arra utal, hogy valóban el tudta képzelni fejben a narancslét és a szőlőt, miközben tisztában volt azzal, hogy a képzelete nem valós. A kutatás nem jelenti azt, hogy az emberszabású majmok ugyanolyan képzelőerővel rendelkeznének, mint az ember. Azt viszont igen, hogy mentális képességeik összetettebbek annál, mint amit korábban feltételeztünk.
„Ha a képzelet gyökerei közösek bennünk és az emberszabásúakban, akkor az arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy újragondoljuk a feltételezést, miszerint a többi állat csupán a jelenben él. Ezek a felfedezések arra köteleznek, hogy törődjünk ezekkel a gazdag belső világgal rendelkező élőlényekkel, és gondoskodjunk a fennmaradásukról” – hangsúlyozta Christopher Krupenye, a tanulmány egyik szerzője, a Johns Hopkins Egyetem pszichológiai és agytudományi intézetének kutatója.
