Kiderült, szeretnek-e az állataink

Akárcsak az emberek, az állatok is igen széles skálán képesek kifejezni az érzelmeiket, a hálás, bújós pillanatok pedig minden gazdi szívét átmelegítik. De őszinték-e ezek a pillanatok, és nem csupán arról van szó, hogy az állat az ételért és gondoskodásért cserébe tetteti az ember felé ezeket az érzéseket? A Guardian egy cikke kereste erre a választ.

Így hat a testünkre a szerelem A dopamin, szerotonin és az oxitocin nevű vegyületek felelősek a szerelem érzetéért, ezek kombinációjával kelti szervezetünk azt a mámoros érzést, ami háborúkat robbantott ki és művészeket ihletett. A szerelmet keresők tulajdonképpen ezen kábítószer bódulatára vágynak. Kábítószerrel azonban nem lehet egy tartós kapcsolatot fenntartani. A szerelem mögött álló kémiai folyamatokért kattintson a részletekért!

Mi is a szeretet?

Mielőtt rátérnénk arra, hogy a háziállatunk valóban szeret-e minket, fontos tisztázni, hogy a szeretet szó milyen széles érzelmi palettát fed le. Már az ókori görög nyelv is különbséget tett a családtagok egymás iránti szeretete (storge), a párkapcsolatban érzett szerelem (eros), a barátok közötti lojalitás (philia), sőt önmagunk szeretete (philautia) között is. Sok nyelvben ismert az "érdekszeretet" kifejezés - ezt főként olyan gyereknél emlegetik, aki édesség reményében ölelgeti a szüleit. A legtöbb háziállat esetében is hasonló reakciót figyelhetünk meg, például a halaknál, akik az ember látványára az akvárium szélére gyűlnek, vagy a gyíkoknál, akik az alvásukból ébredve figyelik gazdájuk minden mozdulatát. Filozófiai kérdés, hogy ez mennyiben minősíthető szeretetnek, annyi azonban biztos, hogy nem felénk, inkább a várható élelmiszer felé irányul.

Az állatok ember iránti szeretetét legtöbbször a kutyákon vizsgálták, nem alaptalanul: az ember legjobb barátjának tartott állatok évezredek óta élnek velünk, védték az otthonainkat és segítették a vadászatot. Kutatások igazolták, hogy a kötődés az eb génjeiben van, hiszen a figyelme már kölyökkorától kezdve sokkal inkább az emberekre irányul, mint fajtatársaikra. Hogyha pedig csak rövidebb időre is magára hagyja a gazdája, az állaton a szeparációs szorongás tünetei jelentkeznek, vérnyomása és a stresszhormonok szintje is megemelkedik.

A kötődés az agyban zajló kémiai folyamatokban is tetten érhető. Az emlősök érzelmeiért ugyanis molekulák bonyolult koktélja felelős, amelyek az agy bizonyos részein szívódnak fel. Ezek az agyban lévő hormonokat szabályozzák, ilyen a szerelemhormonnak is hívott oxitocin , vagy a stressz szabályozásáért is felelős vazopresszin. Ezeknek a hormonoknak a szintje bizonyos szituációkban megemelkedik: például ha látjuk egy családtagunkat, vagy egy hozzánk közel álló személyt. A kutyákban két esetben indulhat meg oxitocinlöket: ha egy fajtatársukkal lépnek kapcsolatba, illetve ha egy emberrel.

Ugyanezt a hatást macskáknál is megfigyelték, egy kisebb tanulmány szerint akkor is megemelkedik bennük az oxitocin szintje, ha a gazdájuk simogatja őket. Igaz, a kutyákban átlagosan ötszörös mértékben termelődik ez a hormon hasonló szituációban.