Megdöbbentő, mekkora kárt okoznak az inváziós fajok

Az IPBES jelentése szerint eddig több mint 37 ezer idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba, olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő. Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára. Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű – olvasható az agrártárca hétfői közleményében.

Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60 százalékának kipusztulásában. A negatív hatások 75 százalékát a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90 százalékában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek. Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80 százaléka kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85 százalékában negatívan befolyásolják. A biológiai invázió évente több mint 423 milliárd amerikai dollárnyi gazdasági kárt okoz. A főként a globális kereskedelem és az utazás által terjesztett, invázióssá vált idegenhonos fajok negatív hatásait más kedvezőtlen tényezők, mint akár az éghajlatváltozás, a többszörösére erősítik.

Magyarországon három olyan inváziós szúnyogfaj is megjelent az elmúlt évek során, amely súlyos járványok terjesztésében játszhatnak szerepet.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Parkinson-kór

Parkinson-kórt okozhat ez a gyakran használt szer

A jelentés a globálisan és lokálisan egyaránt jelentkező problémákra megoldási lehetőségeket is kínál, és az idegenhonos inváziós fajok ellen folytatott küzdelem jó gyakorlatait és eredményeit is bemutatja. Kiemeli, hogy a megelőzés a leghatékonyabb módszer, hiszen ha egy faj már bekerült és elkezdett terjedni, akkor sokkal nagyobb erőforrásokra van szükség állományának féken tartásához, visszaszorításához. A 13 ezer hivatkozást tartalmazó jelentést négy és fél év alatt készítette el 86 kutató, miután az IPBES 2019-ben megjelent világjelentése a biodiverzitás csökkenésének öt közvetlen oka egyikeként az idegenhonos inváziós fajokat azonosította.