Bár sokan panaszkodnak rá, hogy a szájmaszkok kényelmetlenek, akadályozzák a szabad légzést, nyomják a fület és megkeserítik a szemüvegesek mindennapjait, tagadhatatlan, hogy a koronavírus -járvány megfékezésének első számú eszközévé léptek elő az arcmaszkok. A cseppfertőzéssel terjedő SARS-CoV-2-vírus ellen ugyanis bizonyítottan hatékonyan véd az orr és a száj eltakarása - még a legegyszerűbb, otthon varrt textilmaszkok is képesek kiszűrni a levegőből a fertőző vírusrészecskéket, ezzel jelentősen csökkentve a megfertőződés kockázatát. Egy, a Biophysical Journal című folyóiratban megjelent új tanulmány pedig arra is rámutatott, hogy nemcsak a megfertőződés, de a súlyos megbetegedés rizikóját is mérsékli a maszkviselés. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói állítják, hogy a belélegzett magas páratartalmú levegő összefüggést mutat az enyhébb lefolyású COVID-19-cel - márpedig amikor maszkot hordunk, az átlagosnál páradúsabb levegőt lélegzünk be.
A száraz levegő növeli a fertőzésveszélyt
Amint azt a News Medical portál is írja , a szezonálisan jelentkező légzőszervi megbetegedések (például a nátha és az influenza) terjedése részben az alacsony kültéri és beltéri relatív páratartalomhoz köthető, a száraz levegő ugyanis hamar kiszárítja a nyálkahártyákat, így azok kevésbé állnak ellen a kórokozóknak. Nem véletlen, hogy a fűtésszezonban kifejezetten ajánlott a rendszeres otthoni párologtatás, a magas páratartalom ugyanis elősegíti a légutak öntisztulását, így a kórokozók tüdőbe jutását is megnehezíti. Sőt, a nedves levegő kifejezetten támogatja az immunrendszer működését, mert fokozza az úgynevezett interferonok termelődését. Ezek a vegyületek akkor termelődnek, ha valamilyen kórokozó kerül a szervezetbe, fő feladatuk pedig meggátolni az egészséges sejtek megfertőződését, azaz a szervezet védekező funkcióját erősítik.
Párás közeg a maszk mögött
A kilélegzett levegő az arcmaszk anyagán kicsapódik, így hamar meleg, nedves közeg alakul ki a maszk mögött. A kutatók négy általános típusú maszk párásodását vizsgálták: egy FFP2 (N95) jelzésű légzésvédő maszkét, egy háromrétegű sebészi maszkét, egy kétrétegű pamut-poliészter textilmaszkét, valamint egy nehéz anyagból készült textilmaszkét. Az ezeket viselő önkénteseket arra kérték, hogy egy lezárt acélládába lélegezzenek különböző hőmérsékleten. A kutatás végén a szakemberek megállapították, hogy változó mértékben ugyan, de mind a négyféle tesztelt maszk növelte a belélegzett levegő páratartalmát. A legjobban a kétrétegű pamutmaszkok melegítették fel a belélegzett levegőt, az ezek viselésekor kialakuló közeg relatív páratartalmának emelkedése meghaladta a 100 százalékot.
Könnyebben távoznak a kórokozók
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a megnövekedett páratartalom elősegíti a nyálkahártyára kerülő kórokozók kiürülését a szervezetből, késlelteti és csökkenti az alsó légutak megfertőződését, így egy esetlegesen kialakuló betegség is kevésbé lehet súlyos lefolyású. Az arcmaszkok tehát nemcsak a közvetlen megfertőződéstől védenek, hanem közvetetten a súlyos megbetegedés kockázatát is mérséklik. "Az arcmaszkok erősen növelik a belélegzett levegő páratartalmát, és úgy véljük, hogy az ennek következtében hidratáltan tartott nyálkahártyáknak és légzőszerveknek köszönhetően csökkenthető a súlyos lefolyású COVID-19 kialakulása kockázata" - nyilatkozta dr. Adriaan Bax, a tanulmány egyik kutatója, hozzátéve, hogy ez a mechanizmus nemcsak a koronavírus, de az influenzavírusok okozta betegség esetén is megfigyelhető.
A szakértők azt is kiemelték, hogy a párás közeg akkor is a hasznunkra válik, ha már elkaptuk a náthát vagy az influenzát, azaz akkor is érdemes viselni az arcmaszkot, ha éppen betegek vagyunk. Ezzel nemcsak a környezetünkben tartózkodók egészségét védjük, de a saját felépülésünket is támogathatjuk.
