Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyeget a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint. A szakemberek úgy vélik, csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal. "Fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot" - hívta fel a figyelmet Petteri Taalas, a WMO főtitkára Genfben.
Egyre több az aszály és az áradás is
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbakká válnak a heves áradások, mint ahogyan az a németországi Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban, Japánban, Kínában, Indonéziában, Nepálban, Pakisztánban és Indiában is történt. Az áradások okozta katasztrófák száma 2000 óta az előző 20 évhez képest világszerte 134 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban 29 százalékkal növekedett az aszályok száma. A növekvő hőmérséklet ugyanis egyes területeken, elsősorban Afrikában kevesebb esővel jár együtt.
"Kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nem áll rendelkezésükre higiénikus szennyvízellátás" - mondta Taalas. Világszerte 3,6 milliárd ember legalább egy hónapon keresztül nem jutott elegendő vízhez 2018-ban a jelentés szerint. Számuk 2050-ig több mint ötmilliárdra emelkedik a számítások szerint. Ez akkor több mint fele lesz az ENSZ szerint várható népességnek: a Földön 2050-ben a becslések szerint 9,7 milliárd ember fog élni.
A WMO térképet készített a vízhiánnyal küzdő területekről: ide tartozik a többi között a Földközi-tenger térsége, Észak-Afrika, az Egyesült Államok nyugati része, Dél-Amerika nyugati partvidéke Peruval és Chilével, Afrikában a Szaharától délre lévő Száhel-övezet, a Közel-Kelet Szaúd-Arábiával és Iránnal, valamint Dél- és Kelet-Ázsia nagy része.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Az elmúlt 20 évben a világ víztározói - a tavak, a medencék, a talajvíz, valamint a talajban, hóban és jégben lévő nedvesség - észrevehető mértékben zsugorodtak. A legnagyobb veszteséget az Antarktiszon és Grönlandon mérték. A riasztó számok ellenére több mint száz országban nem jól menedzselik a vízforrásokat - véli a WMO. Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.
Legjobban: