Veszélyben az idősek, a szívbetegek - és a férfiak?
Előzetes statisztikai adatok alapján, amelyek összeállításához többek között felhasználták egy 70 ezer pácienst vizsgáló kínai tanulmány eredményeit is, kijelenthető: azoknál az idős fertőzötteknél, akik szívbetegségben vagy magas vérnyomás betegségben szenvedtek, jóval nagyobb valószínűséggel volt végzetes a COVID-19. A China CDC Weeklyben szintén megjelent egy kutatás a témában, ott a szakértők 44.700, laboratóriumi módszerekkel diagnosztizált koronavírusos pácienst vizsgáltak. Kiderült, hogy több mint 80 százalékuk legalább 60, 50 százalékuk pedig 70 év feletti volt, és hogy a férfiak nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint a nők. A Kínán kívüli fertőzöttekről szóló beszámolók ugyancsak hasonló eredményekkel zárultak: Olaszországban például az első 12 áldozat már betöltötte a 80. életévét, és a legtöbben szívbetegségben szenvedtek.
Mintha elkerülné a gyerekeket, tinédzsereket
A CDC-tanulmány - sok már kutatáshoz hasonlóan - rávilágított, hogy a gyerekek, tinédzserek körében nagyon kevés a koronavírusos eset. A vizsgálat szerint a fertőzöttek mindössze 1 százaléka 10-19 év közötti, és közülük még senki sem halt bele a COVID-19-be. A 10 éven aluli érintettek száma még ennél is kevesebb, 1 százalék alatti, halálos áldozatról pedig nem tudnak a szakemberek. "Még mindig keressük az okát, hogy miért érint ilyen kevés gyereket és tinédzsert a koronavírus-fertőzés" - nyilatkozta Dr. Cecile Viboud epidemiológus. "Kevésbé érzékenyek, mint a felnőttek, és egyszerűen nem fertőződnek meg? Vagy ha mégis, nem válik olyan súlyossá az állapotuk?" - töpreng Viboud, aki hangsúlyozza: a megbetegedések alacsony száma azért is meglepő, mert a légúti fertőzések, legyen szó bakteriális vagy vírusos infekcióról, általában sokkal jobban érintik a fiatalabbakat.
Dr. David Fisman, a Torontói Egyetem epidemiológusa szintén figyelemre méltónak tartja ezt a tendenciát. Szerinte az lehet a jelenség magyarázata, hogy annyira enyhék az érintettek tünetei, hogy nem viszik őket orvoshoz, következésképp nem is lehet tesztelni őket. A 2002-2003-ban pusztító SARS -nál (súlyos akut légzőszervi szindróma) is megfigyelték, hogy a fiatalabb korosztályból kevesebben fertőződtek meg.
Kimerültek és folyamatosan a fertőzöttek közelében vannak
Bár róluk kevesebb szó esik, de a kórházakban fáradhatatlanul teljesítő egészségügyi dolgozók is nagy veszélyben lehetnek. Február elején például nagy sajtóvisszhangot kapott egy 34 éves vuhani orvos, Dr. Li Ven-liang halála. A férfi tavaly december 30-án egy chatszobában írta meg orvostanhallgató barátainak, hogy a kórházában hét embert tartanak karanténban egy rejtélyes vírus miatt, ami, mint később kiderült, a koronavírus volt. A hatóságok azonban akkor megakadályozták, hogy a nyilvánosság elé tárja a hírt - számoltunk be az esetről korábbi cikkünkben . A szemészről január 10-én derült ki, hogy megfertőződött, mivel egy olyan asszonyt kezelt zöld hályoggal, akiben már ott lappangott a vírus.
Más, a húszas éveikben járó egészségügyi dolgozók is belehaltak a fertőzésbe akkor, amikor Li Ven-liang, ennek kapcsán pedig a szakemberekben felvetődött a kérdés: a rengeteg munka előidézte súlyos kimerültség volt a haláluk lehetséges oka, vagy az, hogy folyamatosan fertőzöttek közelében kellett lenniük? A közösségi médiában egyébként rengeteg olyan, főleg mobiltelefonnal felvett jelenet kering, amely azt mutatja meg, az ápolók, orvosok hogyan küzdenek az egészségügyi intézmények túlterheltségével, valamint az ott uralkodó pánikhangulattal.
"A fiatal egészségügyi dolgozók azért fertőződnek meg nagyobb valószínűséggel, mert most, a járvány idején tapasztalatukat, szakképzettségüket, szakértelmüket jócskán meghaladó feladatokat kell ellátniuk" - mutat rá a probléma lehetséges gyökerére Dr. John Nichols, a Hongkongi Egyetem patológiai tanszékének professzora.
Mennyire halálos a COVID-19?
A szakemberek komoly problémaként hivatkoznak arra is, hogy egyelőre nem tudják, mennyire halálos a COVID-19. A hivatalosan közölt számok alapján jelenleg 3,4 a mortalitási ráta, de több tanulmány is kiemeli, hogy a fertőzöttek kétharmadát még nem diagnosztizálták, így a valós arány jóval alacsonyabb lehet. Dr. Sharon Lewin, a Melbourne-i Egyetem munkatársa például 2 százalék körülire teszi, a fentebb már említett Dr. Viboud viszont úgy gondolja, még ennél is alacsonyabb.
A SARS-fertőzés esetén, amelybe 10 emberből egy belehalt, a kezdetekkor alábecsülték a halálozási arányszámot, mivel a betegség lassú lefolyású volt és viszonylag későn végzett az érintettekkel. A 2009-es H1N1-járványnál azonban pont az ellenkezője történt: az elején súlyosabbnak látták a helyzetet, később azonban jelentősen alakultak a számok, mondja Viboud. Szerinte a koronavírus kapcsán valahol "a kettő között vagyunk".
Az influenza átlagos halálozási aránya körülbelül 0,1 százalék, de mivel erősen fertőző betegségről van szó, világszerte akár 400 000 áldozatot is követelhet évente. A fentebb már említett, kínai CDC-tanulmány egyébiránt kimutatta, hogy a megerősített esetek több mint 80 százalékánál enyhe lefolyású volt a COVID-19.
Forrás: medicalxpress.com
