A világ első igazolt "csendes terjesztője" egy ír bevándorló volt, aki szakácsként dolgozott New York-i családoknál és legalább 122 embert fertőzött meg az 1880-as években tífusszal . A "Tífusz" Mary Mallon néven elhíresült nő - aki legalább 5 ember haláláért volt felelős - teljesen tünetmentes volt, ezért is tagadta meg, hogy székletmintát adjon a hatóságoknak, s ezért történhetett meg, hogy sokáig fertőzte környezetét, mígnem sikerült elkapniuk és kétszer is karanténba zárniuk. Összesen 26 évet élt karanténban, és végül egyedül, barátok nélkül halt meg.
Nos, senki sem vágyik ilyen életre, vagy ilyen kétes hírnévre, ahogy senki sem gondolná magáról, hogy az új koronavírus szuperterjesztője lehet. Pedig egy új tanulmány azt állítja, ezek a tüneteket nem mutató "csendes terjesztők" lehetnek felelősek a koronavírusos esetek majd feléért az Egyesült Államokban.
Még pontosabban a COVID-19 betegséget okozó vírus terjedésének fő mozgatórugói azok lehetnek, akik teljesen tünetmentesek, vagy a tünetek megjelenése előtti néhány napon már fertőznek - állítja egy friss tanulmány, melyet a National Academy of Sciences-ben (Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata) publikáltak hétfőn. A szerzők becslése szerint legalább a "csendes terjesztők" harmadát meg kellene találni és izolálni ahhoz, hogy elejét vegyék egy újabb járványhullámnak. A Johns Hopkins Egyetem adatai alapján a héten 31 amerikai államban jelentettek magasabb fertőzésszámot, mint egy héttel korábban, 15 államban stagnál a járvány, és mindössze 4 államban indult meg az esetszám csökkenése. Az egyetem adatai szerint az USA-ban eddig több mint 3 millió igazolt esetről és legalább 132 ezer áldozatról tudnak.
"Még mindig nyaking benne vagyunk az első hullámban. Sőt, azt mondanám, ez nem is igazán hullám. Ez egy hullámzás, ami soha nem ment az alá a szint alá, amit szerettünk volna. Ez egy nagyon súlyos helyzet, amit azonnal meg kell oldanunk" - idézi a CNN dr. Anthony Faucit, a Fehér Ház koronavírus munkacsoportjának tagját, az Amerikai Nemzeti Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetének (U.S. National Institute of Allergy and Infectious Diseases) igazgatóját.
A tünetmentes és a tünetek előtti terjesztők
Visszatérve a friss tanulmányhoz, abban Alison Galvani, a Yale Egyetem fertőző betegségek terjedését modellező és elemző központjának vezetője és munkatársai különböző koronavírus átviteli modellek segítségével azt próbálták meghatározni, hogy milyen szerepet játszottak a "csendes", azaz tünetmentes, illetve a tünetek megjelenése előtti terjesztők a COVID-19 járványban. Kutatásuk alapjául egy olyan korábbi tanulmányt használtak, mely feltételezte, hogy az említett terjesztők együtt az összes fertőzött 17,9-30,8 százalékát teszik ki.
Ha úgy számoltak, hogy az összes fertőzött 17,9 százaléka tünetmentes, akkor a kutatók szerint a preszimptómás, azaz a tünetek megjelenése előtt is fertőző emberek voltak a felelősek az átvitelek 48 százalékáért, míg a teljesen tünetmentesek a betegek 3,4 százalékát fertőzték meg, tehát a két csoport együtt az összes eset 51,4 százalékáért felelős. Ám, ha azt feltételezzük, hogy a fertőzöttek 30,8 százaléka volt tünetmentes, akkor a csapat úgy számolt, a preszimptómásokhoz köthető az átvitel 47 százaléka, míg a "csendes terjesztők" a fertőzések 6,6 százalékáért felelősek, tehát együtt az összes eset 53,6 százalékát ők betegítették meg.
E modell alapján a COVID-19 a tünetek megjelenése előtt van a legfertőzőbb stádiumban, ami egyébként nem megszokott a légúti fertőzéseknél. A kutatók szerint tehát még, ha a tünetek megjelenésének pillanatában el is különítik a betegeket, az sem lesz elég, hogy kontroll alatt tudják tartani a koronavírus terjedését. Ahhoz, hogy a járvány terjedését a népesség 1 százaléka alatt tartsák, a tanulmány készítői szerint elengedhetetlen azonosítani és elkülöníteni a csendes terjesztők legalább egyharmadát, természetesen a tüneteket mutatókkal egyetemben. Javasolták, hogy a hatóságok minél többet teszteljenek, és folytassák a kontaktkutatást, így talán biztonságosan enyhíthetőek lesznek a jelenleg érvényes társadalmi távolságtartási szabályok és kijárási korlátozások.
Mit tehetünk mi?
Higgyünk a maszk erejében - ezt támasztják alá a friss kutatások is, hangsúlyozva, csak akkor van értelme a maszkviselésnek, ha azt megfelelően tesszük, szájat és orrot is eltakarva. Ha mindig viseljük a maszkot, amikor nyilvános helyen vagyunk, vagy nem a mi kis "karantén buborékunkban" élő emberekkel találkozunk, megelőzhetjük a "csendes terjesztést", főképp, ha mi magunk vagyunk fertőzöttek, s tünetek híján nem is tudunk róla. A szakemberek tanácsai alapján azonban még maszkban is érdemes kerülni a nagy tömeget, és tartani kell a legalább 1 méteres távolságot mindenkitől, akivel nem élünk egy háztartásban. Ha pedig úgy döntünk, találkoznánk a barátainkkal, tegyük azt szabadtéren, vagy olyan helyen, ahol biztosított a jó szellőzés, és még akkor se érintsük meg az arcunkat. Végül, de nem utolsó sorban pedig ne feledjük Tífusz Mary történetét, aki elfelejtette a kézmosást és így fertőzte az embereket hosszú időn át.
A COVID-19 súlyos idegrendszeri szövődményekhez - gyulladás, pszichózis, delírium - vezethet. A kutatók 43 Covid-beteg esetét vizsgálták meg, akiknél időleges agyi működési zavar, stroke, idegkárosodás vagy más súlyos agyi rendellenesség jelentkezett - további részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére.
