Mégis, az egyes országok növekedési stratégiáiban vagy a nemzetközi fejlesztési segélyprogramok költségvetésében gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a kérdést - írja a vg.hu.
A szennyezéssel kapcsolatos halálesetek csaknem 92 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő. Az egyes országokban a szennyezés miatt bekövetkező betegségek leginkább a kisebbségek, illetve a marginalizálódott rétegek körében jellemzőek. Ez globális szinten jelentkező környezetpolitikai igazságtalanság. Nagyobb közbeavatkozás nélkül egyedül a légszennyezés okozta halálesetek száma 50 százalékkal nőhet 2050-re.
A környezetszennyezés azonban nem valami szükséges rossz, amely elkerülhetetlen kísérője a gazdaság fejlődésének. Megfelelő irányítással, erőforrásokkal és jól kialakított adatalapú megközelítéssel minimalizálni lehetne. Kidolgoztak már életképes stratégiákat, amelyek hatékonynak is bizonyultak a magas és közepes jövedelmű országokban. A kevésbé szennyező rendszerekre való átállás nem lesz egyszerű folyamat, illetve világszerte bizonyos érdekcsoportok erős ellenállásába fog ütközni. Ahogy azonban a Lancet Bizottság jelentése mutatja, a környezetszennyezés csökkentése létfontosságú társadalmaink egészsége, jóléte és prosperitása szempontjából.
