Hosszú COVID gyerekeknél: ezt tudjuk eddig

Bár a gyerekeket ritkábban érinti súlyosan a koronavírus-fertőzés, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a tünetek elhúzódása, azaz a hosszú COVID veszélye a felnőttekhez hasonlóan náluk is éppúgy fennáll.

A The Office for National Statistics adatai szerint a koronavírus-fertőzött gyerekek mintegy 13-15 százalékánál több mint öt hétig fennállnak a betegséggel járó bizonyos tünetek. Egy - jelenleg szakértői bírálatra váró - olasz tanulmány szerint pedig a koronavírusos gyerekek közel felének legalább egy tünete a diagnosztizálásuktól számított több mint 17 hét elteltével is megmarad. Ez csak két eredmény a sok közül, de jól példázzák, hogy a probléma valós, és foglalkozni kell vele; egyelőre azonban csak korlátozott információink vannak a gyerekeket érintő hosszú COVID-ról - írja a theconversation.com a témáról szóló cikkében.

A hosszú COVID gyerekeknél is jelentkezhet.
A hosszú COVID gyerekeknél is jelentkezhet. Fotó: Getty Images

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A felnőtteknél fennálló hosszú COVID -dal kapcsolatos kutatások során a szakemberek egyre bővülő listát állítottak össze a lehetséges tünetekről, amelyek közül - legalábbis az előzetes eredmények szerint - sok a gyerekeknél is jelentkezhet. A már említett olasz vizsgálatból például kiderült, hogy ilyen szimptóma lehet a fáradtság, az izom- és ízületi fájdalom, a fejfájás, az álmatlanság, a légzőrendszeri problémák, illetve a heves szívdobogásérzés. Hasonló eredményre jutott egy másik, szintén szakmai lektorálásra váró kutatás is. Ebbe olyan Nagy-Britanniában és az USA-ban élő szülőket vontak be, akik gyerekei érintettek a hosszú COVID-ban. A kutatók azt találták, hogy a gyerekek 87 százaléknál jelentkezett fáradtság, gyengeség, 79 százaléknál fejfájás, 76 százaléknál hasi fájdalom, 61 százaléknál pedig izom- és ízületi fájdalom. Ugyancsak gyakoriak voltak az emésztőrendszeri panaszok és bőrproblémák.

Egy túlélő elmesélte: ilyen pusztító a hosszú COVID - részletek !

Szomorú érdekesség, de a tanulmányban kihangsúlyozták a neuropszichiátriai tünetek megjelenésének veszélyét is. Mint azt a szakemberek aláhúzták, a gyerekek 61 százaléka küzdött koncentrálási nehézségekkel, 46 százalékuk nehezen tudott visszaemlékezni bizonyos információkra, 33 százalékuknak az információk megértésével volt gondjuk, míg 32 százalékuk kereste a szavakat beszéd közben. A megmagyarázhatatlan ingerlékenység szintén sok gyereket érintett.

Azt is fontos megjegyezni, hogy bár számos gyereknél a vírusfertőzés azonnali következménye volt a hosszú COVID, nemzetközi kutatások szerint bizonyos esetekben kimutatható egyfajta "szünet" az akut fertőzés és a hosszú COVID kezdete között, amikor az érintettek jobban érezték magukat. Az olasz tanulmányban egyébként azt is írják, hogy a hosszú COVID azokat a gyerekeket is érintheti, akik tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal estek át a fertőzésen.

Hogyan segíthet a szülő és az iskola?

Ha úgy gondoljuk, gyermekünknél hosszú COVID áll fent, nagyon fontos, hogy igyekezzünk kímélni őt, megakadályozni, hogy túlhajtsa magát. Ez különösen igaz a sport tekintetében, úgy tűnik ugyanis, hogy a testmozgás ronthat az állapotán. Célszerű emellett körültekintően feljegyezni, milyen tünetek jelentkeznek nála, majd felkeresni egy szakembert, és beszámolni neki tapasztalatainkról, segítséget kérni tőle a folytatáshoz.

Az iskolába járással kapcsolatban a szülőnek mindenképpen figyelembe kell vennie, hogy mivel a hosszú COVID különféle fizikai tüneteket okozhat, a gyerekek állapotukból kifolyólag esetleg a szokásosnál kevesebbet tudnak majd bejárni. De nemcsak ez befolyásolhatja (negatívan) a tanulmányi eredményt, hanem az olyan neurokognitív hatások, mint például az információk megértésének zavara, a memória gyengesége és a beszéddel kapcsolatos gondok. Az iskoláknak ugyancsak érdemes lenne kiemelt figyelmet fordítaniuk az érintett gyerekekre: sokat segíthet például a személyre szabott órarend, amely magában foglalhatja a távoktatás vagy a napközbeni hosszabb pihenés lehetőségét. Szintén hasznos lenne, ha az iskolaorvosok, védőnők kapcsolatba lépnének a hosszú COVID-ban szenvedő gyerekek háziorvosával, és egyeztetnének egyebek mellett a fennálló tünetekről és azok iskolai teljesítményre gyakorolt hatásairól.

Koronavírus: mikorra érhetjük el a nyájimmunitást? Olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben .

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +30 °C
Minimum: +12, +19 °C

A napos időszakok mellett többször megnövekszik a felhőzet, elszórtan, főleg északkeleten lehet zápor, zivatar. A mérsékelt szél helyeként átmenetileg megerősödhet, 25, 30 fokig melegszik a levegő. Csütörtökön sem érvényesül fronthatás, de a változékonyság kettősfronthoz hasonló tüneteket válthat ki a fokozottan érzékenyeknél. Fejfájás és migrén jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomás, felerősödhetnek az emésztési problémák. A szabadban ingadozó hő- és komfortérzetre kell készülni. Egyesek alvászavarokat tapasztalhatnak. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)