Lemaradtunk az adatvédelmi szabályozás bevezetésével
"Nem sikerült kihasználni a felkészülésre szánt időt, így Magyarország - más tagállamok mellett - meglehetősen rosszul áll az Európai Unió egészére vonatkozó egységes adatvédelmi szabályozás bevezetésével" - derült ki a Medical Tribune február 15-i konferenciáján, amelyről a Pharmaonline.hu számolt be.
"Gátlástalan (adat)fosztogatás folyik az egészségügyben"
A rendezvényen elhangzott, hogy háttérbe szorulni látszik a törvényalkotási munka, így nem készültek el a május 25-én bevezetendő európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) zökkenőmentes bevezetéséhez szükséges törvénymódosítások.
Kiderült az is, meglehetősen kevés figyelmet fordítanak az érintettek tájékoztatására. Míg az egészségügyben érintett nemzetközi iparvállalatok könnyebben, addig a kis- és közepes vállalkozások, vagy az önkéntes alapon létrehozott betegszervezetek kevés vagy szinte semmilyen támogatást nem kapnak annak érdekében, hogy megfeleljenek az egységes szabályozásban foglalt rendelkezéseknek.
Mi a helyzet az egészségügyi adatok kezelésével?
A digitalizáció okozta változások követése, ehhez kapcsolódva az egységes adatvédelmi gyakorlat bevezetése a célja a május 25-én hatályba lépő GDPR-nek, amelynek számos rendelkezése alapvetően befolyásolja a nemzeti adatkezelést - mondta előadásában Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a konferencián.
Bár lehetőség lenne arra, hogy az egészségügyi adatok kezeléséről szóló nemzeti szabályozást a GDPR 9. cikkelyében foglaltaknak megfelelően alakítsuk át, a NAIH elnöke egyelőre nem tud arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezte volna az ide vonatkozó jogszabályok módosítását - írja a lap.
Az adatok kiadása sokszor nem önkéntes
Pozitív változást eredményez a GDPR az emberi jogok hazai sivatagában - fogalmazott dr. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő, aki szerint 700 olyan jogszabály van, amely kötelező adatkezelést ír elő az állampolgároknak, az egészségügyi adatkezelés jellemzően ebbe a körbe esik. Mint mondta, sok esetben úgy kérnek hozzájárulást az adatok kiadásához, hogy ez nem önkéntes, hanem feltétele például egy orvosi igazolás kiállításának. Mint fogalmazott, gátlástalan (adat)fosztogatás folyik az egészségügyben, a betegekről számos hivatalba küldenek adatokat a magyar orvosok, erről pedig a páciens semmiféle tájékoztatást nem kap, és tiltakozásra, sőt jogorvoslatra sincs lehetősége.
Sem a tájékoztatás, sem az együttműködés területén nem hoz nagy változást a GDPR a transzparenciakódex tekintetében - vezette le Pallagi Katalin (Merckgroup Compliance Officer South). Bár a tájékoztatás rendszere változhat, és lesznek olyan részletek, amelyeket bele kell foglalni a jelenlegi tájékoztatóba, a kódex az önkéntességen alapul, így az orvos élhet az önrendelkezési jogával. A konferencián elhangzottakról itt olvashat bővebben.
