Egyre több bizonyíték utal rá: ez az étrend csökkentheti a demencia kockázatát

A szakemberek szerint ugyan nem létezik „csodaétrend” a demencia megelőzésére, de a növényi alapú, kevésbé feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.

A Semmelweis Egyetem kutatói több száz korábbi laboratóriumi, állatkísérletes, lakossági és klinikai vizsgálat eredményeit összegezték frissen megjelent tanulmányukhoz. Különösen nagy figyelmet kapott a mediterrán étrend, valamint az erre épülő MIND-diéta. Ez utóbbit kifejezetten az agy egészségének támogatására dolgozták ki: a zöld leveles zöldségek és a bogyós gyümölcsök fogyasztását helyezi előtérbe, miközben korlátozza a vörös húsok, a vaj, a sajtok, az édességek, valamint a sült és gyorsételek fogyasztását – olvasható a Semmelweiss Egyetem közleményében.

Mik azok a polifenolok?

A bioaktív vegyületek – köztük a polifenolok – olyan természetes eredetű anyagok, amelyek a növényekben, állatokban vagy mikroorganizmusokban találhatók meg. Bár nem tartoznak a klasszikus, élethez feltétlenül szükséges vitaminok vagy ásványi anyagok közé, biológiailag aktív tulajdonságaik révén jótékonyan támogatják a szervezet működését és az egészség megőrzését.

Az áttekintett kutatásokban gyakran vizsgálták a zöld tea egyik fő antioxidánsát (EGCG), a bogyós gyümölcsök színanyagait, a kakaóban található flavanolokat, valamint a kurkuma sárga színanyagát, a kurkumint. Ezek a vegyületek a mediterrán étrendhez hasonló, növényi alapú étrendek jellegzetes összetevői. 

A növényi eredetű táplálkozás segíti az agyat

„A polifenolok nem csodaszerek, de a kutatások alapján ígéretes eszközei lehetnek az egészséges agyi öregedés támogatásának. A hangsúly azonban nem az étrend-kiegészítőkön, hanem a változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag táplálkozáson van” – mondta dr. Fekete Mónika, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a kutatás vezetője. 

A polifenolok jelentős része nem közvetlenül szívódik fel, hanem a bélrendszerben élő baktériumok alakítják át olyan vegyületekké, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, a sejtek energia-anyagcseréjét és ezen keresztül az idegrendszer működését. A bélflóra összetétele viszont egyénenként más lehet, ezért ugyanazok az élelmiszerek nem feltétlenül váltanak ki ugyanolyan hatást mindenkinél.

Fiatal nő olvassa egy termék címkéjét egy élelmiszerboltban.
Érdemes alaposan megválogatnunk, mit eszünk. Fotó: Getty Images

„Ez segíthet megérteni, hogy ugyanaz az étrend miért nem egyformán hat minden emberre. A jövőben a személyre szabott táplálkozás hozzájárulhat annak jobb megértéséhez, hogy kik profitálhatnak leginkább a polifenolokban gazdag étrendből” – emelte ki dr. Mózes Noémi, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének adjunktusa, a tanulmány első szerzője.

Az étrend és a demencia kapcsolata

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben tovább növekedhet. Ezért egyre nagyobb figyelem irányul azokra az életmódbeli tényezőkre – köztük a táplálkozásra –, amelyek hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez és a kognitív hanyatlás kockázatának mérsékléséhez.

A Semmelweis Egyetem kutatói ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy bármely élelmiszert vagy tápanyagot önmagában a demencia megelőzésének eszközeként lehessen ajánlani. Az agy támogatásában nem egyetlen „szuperélelmiszer”, hanem a mindennapi étkezési szokások játszanak kulcsszerepet. Az eddigi eredmények ugyanakkor arra utalnak, hogy a több zöldséget, gyümölcsöt, bogyós gyümölcsöt, rostot, halat és olajos magvat tartalmazó, kevésbé feldolgozott étrend hosszú távon hozzájárulhat az egészséges agyi öregedéshez és a kognitív funkciók megőrzéséhez. 

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vércukorszint
Fahéjas alma: így hat a vércukorszintre – Mutatjuk, hogy a legjobb elkészíteni
koleszterin
Magas koleszterin? A szakértők szerint ezt a hibát követik el legtöbben
magas vérnyomás
Megtalálták a magas vérnyomás rejtett okát – Egy vitamin lehet a megoldás a problémára
ágyi poloska
Így néz ki az ágyi poloska csípése – 6 biztos jel, hogy vérszívóval osztozol az ágyadon
halálbüntetés
Így élhette túl kivégzését Christa Pike – Ügyvédei elárulták, milyen most az állapota
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +3 °C

Döntően napos idő várható gomolyfelhőkkel, amelyek főképp a középső tájakon helyenként szétterülhetnek. Csapadék nem valószínű. Az északias szél többfelé - leginkább az Észak-Dunántúlon és a Tiszántúlon - megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között alakul.Késő estére 4 és 9 fok közé hűl a levegő. Kedden nem érvényesül fronthatás, pihenhet a frontérzékenyek szervezete.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Az influenza egy erősebb megfázás. Igaz vagy hamis? – Átmennél a nagy vírusteszten? Antibiotikumok, védőoltások, influenza, HPV: a fertőző betegségekkel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Válaszolj 8 kérdésre, és derítsd ki, mennyire tudod megkülönböztetni a tényeket a tévhitektől!
kvíz
Változókorban már nem lehet várandós egy nő. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod kvízünkben! A menopauza minden nőt érint, mégis rengeteg tévhit és félreértés övezi. Tudod, mikor beszélünk hivatalosan menopauzáról, vagy hogy lehet-e még teherbe esni a változókor idején? Teszteld a tudásod 7 izgalmas kérdéssel!