A tengerszint növekedése egyre gyorsul, ahogy az Alpok gleccsereinek olvadása is minden korábbi rekordot megdöntött 2022-ben. Emellett pusztító áradások, hőhullámok és aszályok jellemezték az idei évet – közölte a WMO. Az ENSZ szakosított szervezete újfent felhívta a figyelmet arra, hogy „alig elérhető távolságba került” a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Már a saját bőrünkön érezzük a hatásokat
A WMO becslése szerint 2022-ben az átlagos hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszak értékeit. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022 az ötödik vagy hatodik legmelegebb esztendő volt a feljegyzések kezdete óta – még úgy is, hogy a La Nina nevű, ritka időjárási jelenség a Csendes-óceánon természetes módon lehűlést okozott az utóbbi két év során. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti a felmelegedési trend megfordulását. A valóság az, hogy az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb időszak a feljegyzések kezdete óta, így a klímaváltozás hatásai egyre jobban láthatók.
Kevés jég, kevés eső
Példaként az Alpok gleccsereinek olvadását hozta fel az ENSZ szakosított szervezete, mondván, hogy a jégtakaró vastagsága átlagosan 3-4 méterrel csökkent az európai hegységben, ami lényegesen nagyobb olvadás a korábbi rekordnak számító 2003-as évihez képest. Svájcban 2021-től 6 százalékkal csökkent a gleccserek volumene, és a feljegyzések óta először történt meg, hogy nem maradt meg a hó nyáron, így újabb jégréteg sem képződhetett. 2001-től egyébként több mint harmadával csökkentek a svájci gleccserek.
A WMO szerint mindemellett 1993 óta megduplázódott a tengerszint emelkedésének üteme, amit részben a jég olvadása is elősegített. Csak 2020 januárjától a tengerszint mintegy 10 milliméterrel emelkedett az idei rekordszintre. Az óceánok hőmérséklete tavaly ért el csúcsértéket, miközben az északi-sarki jégsapka mérete is a feljegyzések óta legkisebb szintre zsugorodott februárban.
Ráadásul az utóbbi négy év átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiségei aszályt és ezzel élelmezési válságot idéztek elő Kelet-Afrikában, miközben a rekordokat döngető esőzések pusztító árvizeket fakasztottak Pakisztánban. Kínában és Európában – ideértve Nagy-Britanniát is – pedig hőhullámok, aszályok és erdőtüzek pusztítottak.
Kibocsátásban is rekordot döntöttünk
A WMO felhívta a figyelmet arra is, hogy 2021-ben rekordszinteket ért el, 2022-ben pedig tovább emelkedik a megfigyelések szerint az üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátása. Ez tovább hevíti a légkört, és minél nagyobb mértékű a felmelegedés, annál rosszabb hatásokkal kell számolni – jelentette ki Petteri Taalas, a WMO főtitkára. „Olyan mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény 1,5 Celsius-fokos csökkentésre vonatkozó célkitűzése szinte elérhetetlen távolságra került” – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy több gleccser számára már túl késő: az olvadás évszázadokig – ha nem évezredekig – fog tartani, ez pedig komoly hatással lesz a vízellátás biztonságára. A tengerszint pedig fél méterrel fog növekedni egy évszázad alatt, ami tartós és komoly veszélyt idéz elő a tengerpartokon és az alacsonyabban fekvő országokban élő emberek milliói számára.
Eddig egyébként klímaváltozásért legkevésbé felelősek szenvednek a legtöbbet. Idén viszont már a jól felkészült társadalmakban is felfordulást okozott a szélsőséges időjárás” – mutatott rá Taalas.
