Mi is megírtuk, hogy tavasszal 51 kőszegi és 12 szombathelyi helyszínen azonosítottak szennyezett kőzúzalékot. A mintavételek 2026. április 28-29-én történtek, és minden vizsgált területen kimutatták az azbeszt jelenlétét. Az osztrák bányákból származó köveket főként utak, járdák és parkolók burkolására használták fel, így a szennyezés több települési pontot is érint.
Ahogy dr. Nagy Marcell foglalkozás-orvostan és munkahigiéné szakorvos portálunknak elmondta: azbeszt esetén a hosszan tartó kitettség növeli a tüdőrák, illetve a mellhártya rosszindulatú daganatának kockázatát is.
Kapcsolódó cikk
Azbeszttérképet indított a Greenpeace
A probléma kapcsán interaktív azbeszttérképet indított a Greenpeace, amelyen a lakosok bejelenthetik azokat a magyarországi, ausztriai vagy más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak.
Közleményük szerint a kezdeményezés célja, hogy átláthatóbbá tegye a szennyezések helyzetét, segítse az érintett lakosság tájékozódását, és felhívja a döntéshozók figyelmét a mielőbbi beavatkozás szükségességére. A térkép megjeleníti a Greenpeace és a hatóságok által már dokumentált szennyezett területeket, valamint azokat a helyszíneket is, ahol már megtörtént a kármentesítés. A szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja a lakossági bejelentéseket, az igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíti a felületet.
A Greenpeace szerint "továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban", és nem született országos intézkedési terv, szakmai iránymutatás vagy érdemi segítség az érintett lakosság és önkormányzatok számára. A szervezet ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, hogy megismerje a magyar-osztrák azbesztügyi munkacsoport és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport döntéseit, jelentéseit, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és módszereire vonatkozó dokumentumokat - írták. "Jelenleg az országos szakmai iránymutatás hiánya miatt több önkormányzat olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek hosszú távon akár ronthatnak is a helyzeten" - hangsúlyozták.
Sürgős beavatkozás kell
A Greenpeace álláspontja szerint az azbeszttartalmú kőzeteket mielőbb szakszerűen el kell távolítani, majd megfelelő lerakóban kell elhelyezni, illetve ahol lehetséges, vissza kell szállítani azokba a bányákba, ahonnan származnak. A szervezet úgy véli, a burkolással vagy kalcium-kloridos kezeléssel végzett ideiglenes megoldások hosszú távon nem rendezik a problémát. A sürgős beavatkozás szükségességét a hivatalos egészségügyi kockázatbecslések is alátámasztják. A Greenpeace ezért "ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba" - olvasható a közleményben.
