A sérülések attól függően változnak, hogy milyen az áram típusa (egyenáram vagy váltóáram), mekkora volt a feszültség, az áramerősség, mekkora volt az érintett szövetek ellenállása, és a villamos energia milyen úton haladt keresztül a testen.
Milyen károkat okozhat az áramütés?
Az alacsony feszültségű áram (kevesebb, mint 500 volt) általában nem okoz jelentős kárt az emberben. A nagy feszültségnél (több mint 500 volt) viszont komoly szövetkárosodás is felléphet. Az ilyen áramütéseknél általában van bemeneti és kimeneti sérülés is, azokon a pontokon, ahol az emberi testet érve záródott az áramkör.
Az agyba vezetett elektromos áram segítségével sikerült felszabadítani a szervezet legerősebb természetes fájdalomcsillapítóit, így csökkenthetővé válik a legsúlyosabb migrén is.
Az áramütések és a villámcsapás következményei igen változatosak. Ez abból fakad, hogy az áram nem csak égési sérüléseket, roncsolást okozhat, hanem ha a test működési rendszerére is. Ne feledjük valójában elektromos vezérlésű biomechanikus gépezetek vagyunk. Az áram ezért súlyos görcsöket okozhat (amelyek csonttöréssel is végződhetnek), vagy összezavarhatja, meggátolhatja az elektronikus jeltovábbítást a szervezetben, ami szívleállást okozhat. Illetve hosszútávú következményeként idegrendszeri zavarok, vesekárosodás, szürke hályog és egy sor másik betegség is kialakulhat.
Míg az alacsony feszültségű áram többnyire felszíni sérüléseket okoz, a nagyfeszültségű áramütés következtében olyan belső károsodások alakulhatnak ki, amelyek csak alaposabb vizsgálatokkal deríthetők ki. Nagyfeszültség esetén előfordul, hogy az áram ívet húz az áramforrás és a sérült között, aminek súlyos égési sérülés a következménye, amelyet többnyire csak sebészeti ellátással lehet kezelni.
Áramütés tünetei:
- 0,5-2 milliamper: bizsergés2-6 milliamper: enyhe görcs
- 6-10 milliamper: fájdalmas görcs
- 10-15 milliamper: elengedési küszöb (a végtagok görcsei)
- 15-25 milliamper: mellkasi görcs, légzésbénulás
- 25-30 milliamper felett: szívbénulás, kamrafibrilláció, halál
Nem mindenki éli túl a villámcsapást
A villám sújtotta emberek azonnali halála többnyire a szívleállás következménye. Más kérdés, hogy a szöveteikben áthaladó áram még az életben maradóknál is olyan károkat eredményez, amelyek hosszú évekig, olykor csak nehezen azonosítható forrású fájdalmakat okozhatnak a balesetet szenvedetteknek.
Egy kis fizikával és a hatásokkal mindenesetre jó tisztában lenni. Az áramütésnél is működik Ohm-törvénye, azaz az áram erőssége (mértékegysége az amper, A) egyenlő a feszültség (volt, V) és az ellenállás (ohm, O) hányadosával. Ezért nem mindegy, hogy nedves vagy száraz kézzel érünk-e hozzá az áramforráshoz, hiszen a száraz bőr ellenállása 100 000 ohm, a nedves bőré viszont csal 1000 ohm, a belső szerveké pedig csak 500 ohm. A 2000 milliampert meghaladó áram már szívritmuszavart okoz, de a 100-2000 milliamperes áramütés is kiválthat kamrafibrillációt vagy úgynevezett késői (az áramütés után 1-3 órával bekövetkező) infarktust. Az egy percnél hosszabb 20-100 milliamperes áramütés pedig hipoxiához vezethet a szív- és az agyszövetekben.
Forás: www.emedicinehealth.com
