"Teljesen megtévesztő analógia lenne, ha abból indulnánk ki, hogy invazív helyett inkább non-invazív módszerekkel lélegeztessünk, hátha kevesebben halnak meg. Az irányelv most is az, hogy csak az kerül gépre, aki máshogy nem élné túl" - mondta el a hvg.hu -nak egy intenzív terápiás szakorvos.
A gép csak egy végső megoldás
A hivatalos közlés szerint a lélegeztetett betegek 80 százaléka meghal, erről Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese beszélt néhány nappal ezelőtt. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban azt közölte , egyes helyeken a betegek 95 százaléka hal meg, a hvg.hu COVID-intenzíven dolgozó orvos forrása szerint pedig szinte mindenki, aki gépre kerül. A lapnak nyilatkozó szakemberek úgy vélik, ennek az az oka, hogy a gépre kerülő betegek nagyon rossz állapotban vannak: sokszor olyan súlyos kétoldali tüdőgyulladásuk van, hogy a tüdejükön már alig maradt szabad lélegzőfelület, vagy a többszervi megbetegedéssel együtt óriási megpróbáltatáson megy keresztül a szervezetük.
"Nézze, ha az lenne az állítás, hogy aki gépre kerül, meghal, az legalább akkora ferdítés lenne, mintha azt mondanám, hogy aki kemoterápiát kap, az valószínűleg meghal. A betegeket a betegség öli meg, nem a gép. Az csak egy végső megoldás. Azt a kérdésfelvetést követi, hogy meg akarjuk-e próbálni életben tartani a beteget, hogy látunk-e még bármi esélyt arra, hogy ha most egy gép fogja életben tartani, még változhat, javulhat az állapota" - idéz a hvg.hu egy névtelenséget kérő aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost.
A lap által megszólaltatott egyik intenzív terápiás szakorvos intézményében például a vezetőség részéről megfogalmazott irányelv, hogy azt is lélegeztetőgépre kapcsolják, akinél egyértelmű, hogy nincs már esélye a túlélésre. "Nálunk ki van mondva, hogy senkit nem hagyunk az út szélén. Az olaszoknál, amerikaiaknál, angoloknál nem mindenkit tesznek gépre, csak azt, akinek a triázs döntése szerint több az esélye a túlélésre. Hazai viszonyokra vetítve így kevesebb beteg jutna több ápolóra, és javulna a mortalitási ráta is körükben. Kegyetlenül hangzik, lehet, hogy én is fel lennék háborodva, ha az én családtagomról lenne szó, de egy sima balesetnél is a kárparancsnok dönt arról, kit látnak el először. Ez most egy háborús helyzet, de aki ezt nyilvánosan kimondja, azt azonnal meglincselik" - így a szakember.
A legnehezebb döntés
A MOK egyébként körülbelül egy évvel ezelőtt adott ki szakmai ajánlást a "legnehezebb döntéssel" kapcsolatban, vagyis arról, hogy melyik beteg kapjon még esélyt. A számos intenzív ellátásban dolgozó szakember által kidolgozott dokumentum így fogalmaz: "amennyiben már nem áll rendelkezésre elégséges intenzív terápiás kapacitás, rákényszerülünk, hogy eldöntsük, melyik betegek részesüljenek a sürgősségi osztályon elérhető terápiás ellátásban (invazív lélegeztetés, nem invazív lélegeztetés, monitorizálás). Ebben az esetben az általános prioritási sorrendet meghatározó kritériumokat kell alkalmazni."
Bonyolítja a helyzetet, hogy aki a koronavírus-fertőzés miatt invazív lélegeztetést kap (ez azt jelenti, hogy gépre kötött, a légcsőn levezetett cső segítségével szedált állapotban lévő beteget lélegeztetnek), azt nehezebb levenni a gépről. A beteg számos egészségügyi paraméterének ugyanis stabil állapotot kell mutatnia, nem lehet lázas, ezen kívül stabil vérkép, a szív- és érrendszer, valamint a vesék és a máj kielégítő állapota szükséges ahhoz, hogy az extubálásnak nevezett folyamat egyáltalán elkezdődhessen.
Történt elmozdulás az első hullám óta
A hvg.hu beszélt olyan anteszteziológussal is, aki szerint nagyon hasznos lenne, ha a magyar kórházak intenzív osztályain alkalmazott módszerek adatai nyilvánosak lennének, hiszen azok tanulságait hasznosítani tudná a magyar intenzív terápiás ellátás. A szakember mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a járvány első hulláma óta valóban történt elmozdulás: akkor a koronavírusos betegeknél már aránylag korai szakaszban alkalmazták az invazív lélegeztetést, most viszont inkább az a trend, hogy igyekeznek légzőtornával, non-invazív lélegeztetéssel (leggyakoribb eszköze a maszk, ilyenkor nem dugnak le semmit a beteg légcsövén) átsegíteni a pácienseket a nehéz időszakon.
Koronavírus: ezért nem csökken az áldozatok száma - olvassa el korábbi cikkünket !
